Csökkenő, de magas kockázat
A külső adósság csökkenése és magánszektor nettó megtakarítóvá válása a hazai bankrendszer hitel-betét mutatójának csökkenéséhez járult hozzá. A bankrendszer likviditási kifeszítettségét mérő hitel-betét mutató 2009 végére a válság előtti szinthez képest 10-15 százalékponttal, 143 százalékra esett. A hitel-betét mutatót tekintve az EU tagországaiban, így a kelet-közép-európai országok bankrendszereiben is jelentős alkalmazkodás megy végbe. Az alkalmazkodás ellenére a magyar bankszektor hitel-betét mutatója nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas; a kelet-közép-európai régión belül csak a balti országoknak és Szlovéniának, az eurózóna tagországai közül pedig csak Írországnak magasabb a rátája.
Tavaly a likviditási helyzet normalizálódása és a mérlegen belüli alkalmazkodás miatt megindult a külföldi források csökkenése. A mérlegbeli alkalmazkodás mértékét ugyanakkor korlátozza, hogy a meghatározó anyabankok a több nemzetközi pénzügyi szervezet által kezdeményezett brüsszeli folyamat keretein belül vállalták: kitettségüket megfelelő szinten fenntartják.
A magas külső adósság és hitel-betét mutató mellett a legnagyobb kockázatot a devizahitelek magas aránya jelenti. A pénzügyi válság hatására fellépő likviditási feszültségekre válaszul és a kockázatvállalás csökkenése miatt a bankok gyakorlatilag felfüggesztették a korábban domináns svájcifrank-alapú hitelek nyújtását, és tavalytól a devizahiteleket euróban bocsátották az ügyfelek rendelkezésére. A forrásköltségek és a hitelkockázatok növekedése miatt azonban az euróalapú termékek kamatai is megemelkedtek. Ugyancsak fontos történés, hogy a tavalyi év vége felé jóval alacsonyabb árazású forint-jelzáloghitelek jelentek meg a piacon. Így a forint- és az euróalapú lakáshitelek közötti különbség 2009 végére 2 százalékpontra csökkent, e mellett már versenyképessé váltak a forinttermékek. Ennek hatására 50 százalékra növekedhet a forintalapú hitelszerződések részaránya az új kibocsátásban.
A meglévő hitelek esetében azonban a devizahitelek arányának csökkenése sokkal lassabb lehet. A háztartások hitelállományán belül a devizahitelek részaránya kismértékben mérséklődött 2009-ben, de így is 70 százalék körüli. A fennálló devizahitel-állomány az átlagosan 13-14 év hátralévő lejárattal rendelkező jelzáloghitelek magas aránya miatt csak igen lassú ütemben épülhet le. Ha a továbbiakban egyáltalán nem kerülne sor új devizahitel kihelyezésére, úgy közelítő becsléseink alapján a fennálló devizahitel-állomány 2011 végéig csupán 13 százalékkal csökkenne, majd a rövidebb lejáratú ügyletek kifutása miatt az állománycsökkenés lassulna.
Az új kibocsátásban a devizahitelek visszaszorulása mellett a bankok jelentősen szigorították a háztartások nem árjellegű hitelezési feltételeit is. Beszüntették a tisztán fedezetalapú hitelezést, növelték a megkövetelt fedezet értékét. Az elmúlt években túlzottan fellazult hitelezési feltételek korrekcióját kedvező folyamatnak tekintjük jegybanki nézőpontból.
Mit tesz a jegybank?
A körültekintő hitelezésről szóló, az MNB kezdeményezésére megszületett kormányrendelet a pénzügyi stabilitást azzal erősítheti, hogy megakadályozza a hitelezési feltételek túlzott fellazulását és a háztartások devizában történő túlzott eladósodottságát.A forintalapú jelzálog-hitelezést segíti a jelzáloglevél-piac fejlesztését célzó program, amelynek első elemeként az MNB forint-jelzálogleveleket vásárol az elsődleges és a másodpiacon.
A jegybank kezdeményezte a potenciális jelzáloglevél-kibocsátói kör kiszélesítésének vizsgálatát is, ez elősegítheti a banki források lejáratának hosszabbodását és a kibocsátások növekedésével erősítheti a piac működését.
A jelzáloghitel-termékek fejlesztésére vonatkozó kezdeményezés a konstrukciók átláthatóbbá tételét és a jegybanki kamatváltozások banki kamatokra gyakorolt erősebb hatását célozza.
A forintalapú jelzálog-hitelezést segíti a jelzáloglevél-piac fejlesztését célzó program, amelynek első elemeként az MNB forint-jelzálogleveleket vásárol az elsődleges és a másodpiacon.
A jegybank kezdeményezte a potenciális jelzáloglevél-kibocsátói kör kiszélesítésének vizsgálatát is, ez elősegítheti a banki források lejáratának hosszabbodását és a kibocsátások növekedésével erősítheti a piac működését.
A jelzáloghitel-termékek fejlesztésére vonatkozó kezdeményezés a konstrukciók átláthatóbbá tételét és a jegybanki kamatváltozások banki kamatokra gyakorolt erősebb hatását célozza. Csökkenő, de magas kockázat Csökkenő, de magas kockázat -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.