Csaba László: A leminősítés olyan, mint egy gyomorütés

A szakember szerint a minősítéssel márpedig foglalkoznunk kell, hiszen e minősítő társaságok véleménye adott esetben többet nyom a latban a pénzpiacokon, mint a valós gazdasági-pénzügyi folyamatok. A szakember a kormányzat és a piacok közötti kommunikáció hiányára vezeti vissza, hogy miközben számos javuló gazdasági mutató okán felminősítésre lenne érdemes Magyarország, most mégis leminősítettek bennünket.

Mint egy súlyos gyomorütés – ehhez hasonlította Csaba László a Moody''s hitelminősítő döntését, melyben az két fokozattal minősítette vissza Magyarország deviza- és forintadósi besorolásait. A professzor azt mondta: ez azért baj, mert a világ száznyolcvan országát figyelő befektetők az ilyen hitelminősítői értékelések alapján döntenek arról, hogy eladnak, vagy nem adnak el, és ha igen, kinek milyen feltételekkel.

"Függetlenül attól, hogy ez a minősítés mennyire megalapozott vagy megalapozatlan, a pénzügyi piacok szereplői – a háziasszonyok és a nagy befektetési bankok – ennek alapján döntéseket hoznak, ezért a minősítéssel nekünk foglalkoznunk kell" - szögezte le az egyetemi tanár. Az egész világon tíz alatti azoknak az elemzőknek a száma, akikre figyelni kell - az egyik a Moody''s -, mert ők a piac. Adott esetben az ő szavuk fontosabb annál is, ami a valóságban történik – jegyezte meg a közgazdász.

Magyarországnak a harmadik negyedévben hatszázmillió dollár kereskedelmi többlete van, a gazdaság növekszik - ettől és sok minden egyébtől is inkább felminősítésnek kellene következnie. Ha nem ez következik, akkor kommunikációs hiány áll fenn a kormány és a piacok között. Ez pedig baj, mert ennek a folyamatnak mi nem alakítói, hanem elszenvedői vagyunk - érvelt Csaba László.

A szakember úgy látja: a befektetői minősítő, mint amilyen a Moody''s, nem érdekli, vajon fenntartható lesz-e magyar költségvetés 2015-ben. Arra adnak tanácsokat, hogy mit tegyünk, ha a héten szeretnénk adott összeget befektetni a piacokon – mondta a közgazdász. Megjegyezte: a hitelminősítők általános benyomást közvetítenek a piacok felé. E tekintetben gondolom azt, hogy baj van akkor, ha egy országnak jók a mutatói, de ezt nem tudja a külföld felé kommunikálni” - szögezte le a közgazdász szakember.

Ez a minősítés egy abszolút alapvető dolog. Ha holnap egy háziasszony úgy dönt, hogy ő venne magyar államkötvényt, akkor a pénzügyi befektető azt mondja neki: önnek ezt nem ajánlom - vázolta a következményeket Csaba László. Ez pedig azért gond, mert az ország finanszírozhatóságát hosszú idő óta az biztosítja, hogy Japántól Új-Zélandig, Németországtól Oroszországig számosan vesznek magyar papírokat, államkötvényeket. A szakember úgy látja: a kevéssé tájékozott befektetőket igenis eltérítheti hazánktól a lerontott besorolás, miközben azok, akik pontosabban ismerik például a MOL vagy az OTP helyzetét, továbbra is vásárolnak majd ilyen papírokat.