Megint az államra vár a BKV

Jóságinjekció – ezzel az új kifejezéssel kell ismerkedniük a főváros pénzügyeit követőknek. Tarlós István főpolgármester ezt a szót használta egy tegnapi interjújában; arról beszélt, hogy már készen áll a terv a BKV megmentésére. A támogatást az állam valószínűleg feltételekhez köti, amelyek még kidolgozás alatt állnak.

A BKV összeomlik, ha nem kap állami támogatást – mondta a főpolgármester. Ám hozzátette, hogy a csődre nem lát nagy esélyt, mert a kormánynál tisztában vannak a helyzet súlyosságával. Ezzel Tarlós megerősítette korábbi szavait: nemrég egy vitaesten úgy fogalmazott, segítség nélkül lehetetlen rendbe rakni a BKV-t, „minden mást a város megold egyedül, és a kormány nyugodtan hátat fordíthat neki”.

A „jóságinjekció” első részlete márciusban megérkezhet a BKV számlájára, ám hogy ez mekkora összeget jelent, illetve hogy milyen feltételei vannak a szaktárcának a folyósításhoz, arról hallgatnak a felek. A Budapesti Közlekedési Központ sajtóosztályán annyit mondtak, hogy a részletekről korai volna beszélni; a városházán ennél annyival többet árultak el, hogy a megállapodás kidolgozása még tart. Annyi biztos, hogy segítséggel nem számolt előzetesen a kormány, a közlekedésfejlesztési ügyekben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál nem tudtak Tarlós terveiről, az egyezség a gazdasági tárcához tartozik, vagyis egyértelműen eddig nem tervezett pluszfinanszírozásról van szó.

Azt sem a főváros, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem cáfolta, hogy a gyorssegélyt feltételekhez kötné az állam. A BKV teljes adósságállománya jelenleg 77 milliárd forint, a költségvetéséből pedig 30 milliárd hiányzik. Néhány hónappal ezelőtt 12,5 milliárdot kapott a cég az államtól, ám ezt is csak azután tudta megszerezni Budapest, hogy Tarlós a televízión keresztül, egy szokatlanul éles hangú nyilatkozatban üzent a szaktárcának. Hasonló terveket utoljára Bajnai Gordon hangoztatott még miniszterelnökként, amikor arról beszélt: előbb meg kell teremteni a felelős gazdálkodás feltételeit a BKV-nál, csak utána lehet szó bármilyen költségvetési támogatásról.

Orbán Viktor januárban jelentette be, hogy a tömegközlekedés lesz az egyik azon négy terület közül, amelyen súlyosabb megszorítások jöhetnek a gazdasági reformcsomagban. Márpedig a BKV-n is van mit spórolni: a cég hiánya nagyobb, mint amennyit az állam az összes Volán-társaságra költött 2010-ben összesen. De súlyos a 30 milliárdos összeg annak fényében is, hogy a teljes fővárosi kassza hiányát 161 milliárd forintra becsülik.

Az államkasszából ebben az évben nominális értékben ugyanannyi, 32 milliárd jut a BKV működési költségeire, mint tavaly, a fővárosi költségvetési tervezetben pedig a múlt évi ötmilliárd után nulla forint szerepel, azzal a megjegyzéssel, hogy ha év közben forrást szerezne a főváros erre, akkor tízmilliárdig lehetne elmenni. A Budapesti Közlekedési Központ kétszázmillióval kevesebbet kap, mint a tovább már nem finanszírozott Budapesti Közlekedési Szövetség, ám ez önmagában nem jelent megoldást.

Amíg pontos tervek nem készülnek, marad a fűnyíróelv. Így lehetett például több tízmilliárdot megspórolni a 4-es metrón azzal, hogy a Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér közti szakasz építését leállították.

Az államkasszából ebben az évben nominális értékben ugyanannyi, 32 milliárd jut a BKV működési költségeire, mint tavaly, a fővárosi költségvetési tervezetben pedig a múlt évi ötmilliárd után nulla forint szerepel, azzal a megjegyzéssel, hogy ha év közben forrást szerezne a főváros erre, akkor tízmilliárdig lehetne elmenni. A Budapesti Közlekedési Központ kétszázmillióval kevesebbet kap, mint a tovább már nem finanszírozott Budapesti Közlekedési Szövetség, ám ez önmagában nem jelent megoldást.

Amíg pontos tervek nem készülnek, marad a fűnyíróelv. Így lehetett például több tízmilliárdot megspórolni a 4-es metrón azzal, hogy a Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér közti szakasz építését leállították. -->