Orbán: Azt hiszik, hogy mindenki csak pénzért dolgozik

Vannak a világban olyan nemzetközi szervezetek, amelyek bevonódnak egy ország belpolitikai küzdelmébe, és a politikai viták részévé válik, hogy például van-e megállapodás az IMF-fel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az OECD 50. évfordulójára rendezett konferencián. Hozzátette: az OECD-t ez nem jellemzi, olyan adatokat szolgáltat, amelyek számszakilag nem torzítottak, a dokumentumaikban álló javaslatok szakmailag megalapozottak, mindig az járt jól, aki megfogadta a tanácsait.

Kulturális szempontból unikálisnak nevezte a miniszterelnök a magyar népet, amely büszke erre, itt „ma már porosnak tűnő értékek” még mindig megbecsülésnek örvendenek, mint a család a munka és a haza. Mélyen individualista, de közben elkötelezetten védi a mindennapokhoz tartozó közösségeket – tette hozzá Orbán. Mindebből sajátos politika is következik, ezért sosem haboztunk olyan megoldást választani, amely nem tartozik a mainstreem gondolkodásmódhoz. Ezért alkalmaz a kormány ortodox és nem ortodox eszközöket is, amelyekkel visszarántották a szakadék széléről az országot – mondta a kormányfő. Ezért nem Magyarországról ír mostanában a sajtó, hanem Görögországról és Portugáliáról, Orbán szerint jó irányba mennek a dolgok, de még semmi nincs renden.

Az OECD nem kapkod a tanulmányaiban, ennek az lehet az oka, hogy az 50 év alatt jó néhány paradigmaváltást látott, amilyen az olajválság vagy a kommunizmus összeomlása volt – folytatta a miniszterelnök. Most olyan változásokat élünk át, amelyek nem csak gazdasági válságot jelentenek, hanem új világrend van kialakulóban. Sosem lesz olyan, a GDP-hez hozzájárulás, és a fogyasztás szerkezete, mint a válság előtt, ezért azokat a politikai célkitűzéseket nem tartja reálisnak, hogy a válság előtti világot hozzák vissza, hanem a válság utáni rendszert kell megtalálni, hogy jobb pozíciót foglalhassunk el az új világrendben – fejtette ki Orbán. Az ember kétféle képen tud javakhoz, értékhez jutni, az egyik, hogy dolgozik, és az azért kapott pénzből kapja meg azokat, a másik, hogy előbb hitelt vesz fel, és azt később dolgozza le – fejtegette a kormányfő, aki szerint ha e kettő közötti arány felborul, annak mindig válság a vége. Aránytalanul eluralkodott az a nézet, hogy előbb hitelt kell felvenni, ezért megborult az egyensúly, ami megingatta a hitet a nyugati gazdaságok erejében – mutatott rá.

Orbán elmondta: San Franciscoban 1995-ben volt egy konferencia, ahol a 20-80 vízióját fejtették ki neves szakértők, eszerint a munkaképes korú lakosság 20 százaléka képes lesz megtermelni az egész számára szükséges javakat. Ebből eredezteti azt a nézetet, hogy javakat spekulációval is létre lehet hozni, nem csak munkával. Ebből az következne, hogy kevés munkával, tehát sok munkanélkülivel is lehet gyarapodni, ez a megállapítás a mai napig kísért, a világ vezető gondolkodói széles körben hirdették. Ennek a gondolkodásmódnak az eredménye az, amivel most a nyugati gazdaságoknak meg kell küzdeni. Az első az iszonyatos eladósodottság, amely a spekuláció eredménye, ha ebből nem mászunk ki, nem lehet semmilyen gazdaságpolitika sikeres, ezért tartja fontosnak Orbán, hogy az alkotmány rögzítse az adósságrátát, amely most 82 százalékon van, de az alaptörvény értelmében 50-re kell levinni.

A másik gond a munkanélküliség, az nem tartós kilábalás, amely nem eredményez munkahelyeket – érvelt Orbán. A harmadik nagy problémakör pedig a népességfogyás, amelyről kevesebbet beszélnek, e három kombinációja viszont életveszélyes dinamit – emelte ki. A tengerentúlon úgy vélik, hogy a bevándorlás képes utóbbit kezelni, de Európában ezt másként gondolják, mert kulturálisan különbözőek vagyunk, és ha ez az egyensúly felborul, az ismét csak gazdasági problémákat eredményez. Ezért tart inkább Orbán szükségesnek aktív családpolitikát.

A cirkusz és kenyér típusú problémafelvetés uralkodott el, amely mélyen megveti az embereket, abból indul ki, hogy mindenki csak pénzért dolgozik, a vállalkozók pedig gazdagodni akarnak ‑ folytatta. Mindez azonban a szabadságról, az önmegvalósításról is szól, messze a gazdasági rétegek alá kell menni, kultúrantropológiai szintre, hogy visszaadjuk a munka becsületét. Az elmúlt 15-20 évben nagyon felértékelődött a technokrata tudás, szembe lehet állítani a szakértőket a politikusokkal, előbbiek okosak és függetlenek, míg utóbbiak buták és gonoszak – mondta a miniszterelnök. Ez a szembeállítás rendkívüli károkat okozott a kultúrában, mert nem lehet csak a gazdasággal irányítani. Ha nincs politikai irányítási képesség, az OECD legjobb tanulmányaiból sem lesz soha semmi. A kérdés, hogy egyszerre képes-e egy kormány jó gazdasági és politikai eszközöket alkalmazni – mondta el a miniszterelnök.

Demján Sándor sem válságmenedzselésről beszélt, hanem új gazdasági modellről – mondta Orbán. Nem csak az Euró pluszról, hanem hat intézkedéscsomagról van szó, amelyek a szociális piacgazdaság új szakaszáról, de lehet, hogy a végéről szólnak. Új európai gazdasági rendszer alapjai körvonalazódnak, még ha ezt nem is szokás kimondani – tette hozzá. Ez ráfér Magyarországra is, mert alacsony a foglalkoztatási szint (a munkaképes lakosság 55 százaléka dolgozik, szemben az EU 65, az USA és Ázsia még magasabb szintjével). Ha ezt nem sikerül felvinnünk legalább az unió átlagára, akkor nincs esélyünk, hogy versenyképesek legyünk. Ennek elérésére szokványos és nem szokványos eszközöket is bevetnek.

A politikai osztálynak hitelességet kell teremtenie, amire most egyedülálló esély adódik Orbán elmondása szerint. A mi életünkben ugyanis még egyszer nem lesz olyan helyzet, hogy a mandátumok kétharmadát demokratikus választáson meg lehet szerezni. Most kell képesnek lenni levezényelni azokat a lépéseket, amik a versenyelőnyünket biztosítják. Az adórendszer terén az a célkitűzés, hogy legyen a legegyszerűbb, legátláthatóbb, és szolgáljon demográfiai eszközöket is – folytatta a miniszterelnök. Egyedülállónak nevezte a flat tax és a családi adózás rendszerének egyesítését, amely azt mondja ki, hogy a gyereknevelés költségei nem adóztathatók meg. Az OECD figyelmébe is ajánlja ennek tapasztalatait.

Az államot nem szabad kizárólag versenyhátrányként értelmezni – hangsúlyozta Orbán. Ha van egy jó politikai menedzsment, ha gyors, keveset költ, deregulál, kooperatív, akkor versenyelőnnyé is válhat. Nálunk helye van az új gondolatoknak, és a megfontolt kísérleteknek, ezért nagy reményekkel tekint az OECD és Magyarország közös jövőjére – zárta beszédét a miniszterelnök.