Megújuló adókedvezmények

Az átalakítás célja a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzésének felülvizsgálata, konkrétan az erre igénybe vehető adókedvezmények egységesítése és egyértelművé tétele – nyilatkozta lapunknak a kormányszóvivő. Elsősorban azzal indokolta a készülő változtatásokat, hogy jelenleg nem egységes és bonyolult az elszámolás, és nem mindenben harmonizál az európai gyakorlattal. Nagy Anna szerint ráadásul számos kiskaput is rejt a rendszer, ez lehetővé teszi, hogy a kedvezményeket adóelkerülésre használják.

A k+f tevékenységhez kapcsolódó, elismert költségek aránya a nemzetközi tapasztalatok szerint iparágtól függően akár a társaságok teljes árbevételének húsz százalékát is elérheti. A 2009-es adatok azt mutatják, hogy Magyarországon leginkább a nagyvállalatok éltek a k+f+i területén igénybe vehető adókedvezmények lehetőségeivel. Tőlük messze lemaradva következnek a középvállalkozások, majd fényévekre a kis- és mikrovállalkozások.

„Fontos, hogy tényleg arra menjenek ezek a pénzek, amire szánjuk: a k+f+i ösztönzésére” – mondta Nagy Anna. Külön kiemelte a fiatal vállalkozásokat, és azt ígérte, hogy a széles körű igénybevétel érdekében külön kategóriát létesítenek az Európai Unióban is preferált vállalkozói csoport számára.

A kormány a múlt héten hozta létre társadalmi szervezetek és nemzetközi nagyvállalatok képviselői bevonásával azt a munkacsoportot, melynek az a feladata, hogy a 2012-es költségvetési törvénybe bevezethető javaslatokat dolgozzon ki a k+f+i finanszírozására és az innovációt hatékonyabban segítő adórendszerbeli változások előterjesztésére – tudtuk meg a Magyar Innovációs Szövetség alelnökétől. Monszpart Zsolt azt is elmondta, hogy első lépésben a nemzetközi gyakorlatok áttekintésére és annak mérlegelésére kerül sor, hogy mely elemeket lehet alkalmazni ezek közül Magyarországon. „A fiatal és induló vállalkozások temérdek problémával küzdenek, a kormánynak pedig az a feladata, hogy megkönnyítse a működés és gazdálkodás körülményeit” – reagált a hírre Darvas Gergely, a Magyar Spin-off és Start-up Egyesület alelnöke. A jelenlegi helyzet illusztrálására megjegyezte, hogy ha átlag amerikai kkv-k belecsöppennének a magyar valóságba, a kétharmaduk biztos „elhullana”, mert nem tudnának kiigazodni az itteni törvényi rengetegben. „Tehát nem irigyeljük a mostani kormányt, mert van tennivalója bőven, de üdvözlünk minden tevékenységet, amely az élhető gazdálkodási környezet megteremtésére irányul, így ezt a kezdeményezést is” – közölte az egyesületi elnök.

A k+f adóalap- és adókedvezmények vállalatok általi igénybevételének mértéke alacsony Magyarországon, annak ellenére, hogy az adóalap- és adókedvezmények köre viszonylag széles, és a magyar kedvezményrendszer az OECD-országokkal összehasonlítva is széles körű, elvi kedvezményeket biztosít – tájékoztatta lapunkat Márkus Csaba, a Deloitte illetékes igazgatója is. Hozzátette: ennek oka nem feltétlenül a kedvezmények ismeretének hiányában, hanem az alkalmazásuk körüli bizonytalanságban keresendő. Kiemelten fontos lenne például jogszabályban rögzíteni valamennyi adónemre kiterjedően a nem egyértelműen minősíthető tevékenységek k+f jellegének megítélését.