PA: 200 milliárd hiányozhat a kormány megtakarítási tervéből

A foglalkoztatás és a munkaerőpiac kapcsán 2012-ben 195 milliárd forint kiadáscsökkenéssel számol a kormányzat. Ebből 152 milliárd forint kizárólag a Munkaerőpiaci Alap csökkentéséből tevődne össze, amely a tavaly év végi nemzetgazdasági miniszteri bejelentésnél is másfélszer nagyobb. Korábbi elemzésünkben már azt a 100 milliárd forint körüli forráskivonást is kockázatosnak tartottuk.

A mostani tervek közül az álláskeresési támogatások rendszerének átalakítása önmagában 70,1 milliárd forint megtakarítást jelent. Amennyiben csak azt nézzük, hogy jövőre ennyivel kevesebbet kell kifizetni a munkanélkülivé váltak megsegítésére, akkor pénzügyileg tartható ez a lépés. Ugyanakkor továbbra sem lehet látni, hogy milyen forrásból indít számukra a kormány közmunkaprogramokat, amivel ezeknek az embereknek a megélhetését biztosítaná.

Ugyanez vonatkozik a bérpótló juttatásra. A költségvetés szempontjából lehetséges, hogy 41 milliárd forintot kivonnak a bérpótló juttatás rendszeréből (tulajdonképpen ez a mai Nemzeti Közfoglalkoztatási Program), de itt sem látszanak a közmunkára rendelkezésre álló források.

A Munkaerőpiaci Alapot érintő változások közül nagy tétel az aktív és szakképzési munkaerőpiaci eszközök egy részének kiváltása hasonló célú EU- s forrásokkal, amelyen 40,5 milliárd forintot akarnánk a központi költségvetés számára megtakarítani. Idén erre 73,5 milliárd forintot költ az állam, amelynek tehát 55 százaléka kerülne átkonvertálásra az EU-s programok közé. Ez a lépés elvileg lehetséges pénzügyi szempontból, ugyanakkor kétséges, hogy működni fog e a rendszer, vagy pedig az EU-s támogatási rendszer hazaitól eltérő logikája és sebessége miatt maga alá temeti a mostani szakképzési rendszert.

A szociális támogatások összességének korlátozása, a családtámogatási ellátások nominális rögzítése, illetve a táppénzkiadás csökkentése, 43 milliárd forintos megtakarítással elvileg lehetséges. Végrehajtási kockázatai a szociális segély plafonnak vannak, mivel ehhez év végéig ki kellene építeni egy olyan rendszert, amelynek segítségével lehet látni, hogy ki, honnan és mekkora segítséget kapott. Ugyanakkor komoly társadalmi kockázatai vannak annak, hogy például a családi pótlékot már nem teljes összegben adják oda, mert például, ha az egyik szülő munkanélküli a másik pedig segélyen van és így elérik a segély plafont. Ezt a társadalmi feszültséget egy fokozatos bevezetés enyhíthetné, de a konvergencia program alapján az egylépcsős bevezetés látszik valószínűnek.

A foglalkoztatást és a munkaerőpiacot érintő kiadások közül 75-80 milliárd forint megtakarítását rendkívüli kockázatosnak tartjuk.
A rookkantnyugdíjasok visszaterelésével a munka világába 93 milliárd forintot akar megtakarítani az állam 2012-ben. Ebből a nyugdíjak indexálásának a kérdése, illetve a fegyveresek szolgálati nyugdíjának megszüntetése mindössze 5 milliárd forint.

Jelentős átalakítás a rokkantsági nyugdíjaknál lesz. Jelenlegi közel 400 milliárd forintos kasszából, 88 milliárdot akarnak már jövő évben megtakarítani. A kormány tervei szerint azok, akik nem nyugdíjat kapnak a jövőben, közmunka programokban kereshetik meg a megélhetéshez elegendő pénzt. Ugyanakkor itt sem lehet látni, hogy mennyit terveztek a közmunkaprogramokra, és milyen elv szerint rostálják át a mai rokkantnyugdíjasokat.

Ezek miatt a PA nem látja realitását, hogy ekkora megtakarítást elérhet a kormány a rokkantsági nyugdíjasokon, és főleg a társadalmi hatás miatt várható, hogy korrekcióra kényszerül a kabinet.

Jelen pillanatban inkább azt feltételezhető, hogy 60-70 milliárd forintnyi megtakarítás lehetetlennek látszik, mivel érdemi kimenetet a rokkantsági ellátásból pénz nélkül nem tud felmutatni a kabinet.

A közösségi közlekedés 45 milliárd forintos megtakarítását ugyanakkor nem tartja elképzelhetetlennek a PA. A MÁV adósságainak átváltása miatt képes lehet ekkora megtakarításra a cég. A kormány részéről politikai bátorság kell az utazási kedvezmények felülvizsgálatára, amely 10 milliárd forint kiadáscsökkenést hozhat. A korábban napvilágra került tervek szerint ennek egy részét a vasutasok kedvezményén akarja megtakarítani az állam. Ennek, illetve a MÁV szervezeti átalakításának és ebből következő lehetséges létszámleépítésnek a konfliktusa komoly társadalmi ellenállást válthat ki.

Jövőre 12 milliárd forintot akar a kormány megtakarítani a felsőoktatási kiadások közül. Ennek pénzügyi hatása már csak a jövő tanévtől kezdve mutatkozhat meg, és persze kérdéses, hogy addig képes e a kormányzati apparátus egy politikai konszenzust bíró javaslatot tenni.
Az eddigi viták azt mutatják, hogy ebben a tekintetben nagyon megosztottak a kormány és a kormánypártok, és ez tovább lassítja az intézkedések kidolgozását. Ez pedig alapvetően veszélyezteti a konvergencia programban leírtakat.

Jövőre 83 milliárd forintot akar a kormányzat a gyógyszerkasszán megtakarítani. Ezek közül a gyógyszergyártóktól származó befizetések növelésével akarnak 16 milliárd forintot hozni. Ez elvileg lehetséges, mivel az ipar rugalmatlansága miatt kevéssé várható, hogy pozíciókat adnának fel a cégek, és kivonulnának a magyar piacról. Ugyanakkor biztosan visszafogja a befektetéseket, az új gyártói bázisok létrehozását.
A program kiadáscsökkentési lába már nehezebben megítélhető.

Az úgynevezett generikus program sikerétől nagyon sokat remél a kormány (20 milliárd forint), amely már szinte az összes korábbi kabinetnek célkitűzése volt. Ugyanakkor az eddigi eredmények miatt kétségesnek látjuk, hogy ténylegesen lehet e ennyi megtakarítást elérni. A közgyógyellátás átalakítása és az egyedi méltányosság rendszeréből 2 milliárd forint kivonása, ugyanakkor komoly társadalmi kockázatokkal jár. Kérdéses, hogy ennek politikai realitását helyesen mérte e fel a kormány vezetése.

A kiadás csökkentési programból csak burkoltan lehet kiolvasni a betegek terheinek növekedést (egyedül a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereknél írják ezt), de várhatóan a 83 milliárd forintos megtakarítás egy részét a betegeknek kell állnia. Amennyiben csak a konvergencia programban szereplő intézkedésekből indulunk ki, akkor nagyságrendileg 40 milliárd forint megtakarítása erősen kétségesnek látszik.

Az állam és az önkormányzatok működési költségeinek csökkentésén 2012-ben 32 milliárd forintot akar a kormány megtakarítani. Ez kis lépésnek számít a 2013-as programhoz képest, de már itt is komoly politikai és végrehajtási kockázatokkal kell számolni.
A kormány mind a központi közigazgatás, mind az önkormányzatok igazgatás terén átalakításokat akar. Miután az államigazgatás költségeinek jelentős része személyi kiadás, ezért ez csak létszámleépítéssel tud csak megvalósulni. Természetesen, ha bizonyos feladatokat elvesznek a települési önkormányzatoktól, akkor az dologi kiadásban is spórolással jár, de ez nem jelentős mértékű.

A program egyik legkevésbé világos eleme, hogy az adóhatóság megerősítésétől és az adóeljárások egyszerűsítésétől hogyan remél 5 milliárd forintot az állam. Amennyiben ez a hatékonyabb felderítést és ezáltal a feketegazdaság fehéredését jelenti, akkor valamelyest érthető a szándék, bár a konkrét eszközök nélkül nehéz megítélni a sikerességét. Amennyiben az egyszerűbb eljárások miatt kevesebb létszámra van szükség az adóhatóságnál és ez létszámleépítését jelent, akkor ellentmond annak, hogy erősíteni akarják az adóhatóságot.

Az állami és önkormányzati finanszírozásban a politikai nehézségek, és az előkészítés jelen állapota miatt 15-20 milliárd forintos megtakarítás lehetőségénél nem látunk többet 2012-ben.

A jövő évben az államadósság csökkentő alap kapcsán 90 milliárd forintot remél a kormányzat. Ezt egyedül a bankadó 2011-es mértékének 2012-ben való tartásától várja. Ez a lépés pénzügyi szempontból várhatóan hozza a kívánt mértéket, kevés végrehajtási kockázattal kell számolni.