Görög dráma - Megmenekülés vagy csak elhúzódó agónia?

Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel péntek berlini találkozójukon a görög válság gyors megoldása mellett szólaltak fel. Nicolas Sarkozy szavai szerint "nincs elvesztegetni való idő" a görög segélycsomag elfogadásában. Arra utalt, hogy legkésőbb július végére létre kell jönnie a megállapodásnak. "Minél hamarabb találunk megoldást, annál jobb" - mondta Angela Merkel. "Mindent megteszünk az euró megőrzésére és megvédésére" - tette hozzá.

A francia elnök és a német kancellár egyetértett abban, hogy magánbefektetők bevonására a másodi görög segélycsomagba csakis önkéntes módon kerülhet sor és a "Bécsi Kezdeményezés" jó alapja lehet egy lehetséges megoldásnak.

"A magánszektor részvételét szorgalmazzuk önkéntes alapon" - mondta Angela Merkel. Nicolas Sarkozy szavai szerint "áttörést" sikerült elérni a kérdésben.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint Görögország és az Európai Unió még nagyon sokáig húzhatja, a jelenlegi helyzetet, legalább is addig, amíg az uniós nagyhatalmak hajlandók a költségvetésüket finanszírozni. A jelenlegi rendszert legalább egy-két évig még biztosan fenn tudják tartani. A kérdés, hogy megéri-e.

Samu János szerint Görögország már most nem tudja folyó bevételeiből finanszírozni a kiadásokat, s a görög kormánynak egyszerűbb lenne csődöt jelenteni, hiszen azok a hitelek, amelyeket kapott, vagy kapni fog a jelenlegi piaci körülmények mellett óriási kamatterhet rónak az államra, amelytől egy csapásban megszabadulhat, ha fizetésképtelenséget jelent. Ez azonban együtt járna azzal, hogy több évig nem lesz képes finanszírozni a költségvetést a piacról, s recessziót, amelynek levét végső soron a lakosság issza meg. A kormány által eddig elfogadott, s javaslati fázisban álló törvények azonban már így is garantálják a gazdasági zsugorodást a következő évben.

Azt, hogy Görögország meglépje a csődeljárást, egyedül a nyugat-európai - elsősorban francia és német - politikusok nem engedik. Bankrendszerük ugyanis jelentős befektetéssel bír Görögországban, ha a bankok megroggyannak, csökken a hitelezés és a gazdasági növekedés kerül veszélybe.

A görög események az európai pénzpiacokon is nyomott hagyott. Az elemzői várakozásoknak megfelelően eséssel kezdték a pénteki kereskedést az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek. A londoni FTSE-100 0,40 százalékos, a frankfurti Xetra-DAX 0,37 százalékos, míg a párizsi CAC-40 0,49 százalékos mínuszban állt a kereskedés első perceiben. A görög államkötvények biztosításának ára a csütörtöki késői londoni kereskedésben hatalmas, 226 bázispontos napi emelkedéssel elérte a kétezer bázispontos lélektani határt – azaz a névérték 20 százalékába kerül. Ez világrekord CDS-díjszabásnak számít bármely szuverén adós esetében. A görög törlesztési leállást londoni elemzők gyakorlatilag biztosnak nevezték csütörtöki kommentárjaikban. A piacon nem csak a CDS ugrott csúcsra: a görög kétéves lejáratú kincstárjegyek hozama csütörtökön 28,6 százalékra emelkedett.

Az euró/forint árfolyama kis híján a 270-es szintet kezdte el támadni, ám végül a 269,50-es magasság megálljt parancsolt a további forintgyengülésnek. A mai reggel is gyenge forinttal kezdődik, nem történt semmi kézzelfogható előrelépés a görögök helyzetével kapcsolatban, továbbra is fokozott a bizonytalanság. A ma tartandó Merkel-Sarkozy találkozó amennyiben eredményes lesz, az megnyugtathatja a devizapiacokat, és ebben az esetben az euró/forint akár 267-ig is visszaerősödhetne, de ha nincs konszenzus a két legnagyobb görög kitettséggel rendelkező fél között, akkor jöhetnek a 270 feletti szintek. A frank árfolyamában pedig 225 forintos szint tartósan megmaradhat – írja elemzésében a Commerzbank.

Görögországban a miniszterelnök a kabinet átszabásával próbál túljutni az immár politikailag is mélypontra jutott országban. A pénzügyminiszteri posztról távozott Jeórgiosz Papakonsztantinu, akinek a helyét az eddigi honvédelmi tárcavezető vette át. Eközben a kínai külügyminisztérium pénteken közzétette, hogy a „világgazdaság szempontjából rendkívül fontos, hogy Európa túljusson az adósságválságon.  A kínai miniszterelnök jövő héten több európai országban, köztük Magyarországon tesz látogatást. Egy korábbi franciaországi, portugáliai és spanyolországi találkozó alkalmával közölte, Kína kész segítséget nyújtani Európának. A külügyminisztérium világosan közölte, hogy a távol-keleti ország „aggódik Európa gazdasága miatt”.

A francia AMF pénzügyi felügyelet elnöke Jean-Pierre Jouyet szerint nem zárható ki, hogy a görög adósság átütemezése az euróövezet végének kezdetét jelentené, de az sem, hogy akár új korszakot nyitna az európai együttműködésben. Az AMF (Autorité des marchés financiers) igazgatója az RTL rádiónak adott interjúban azt mondta: "(az átütemezés) a vég kezdete, vagy egy új korszak nyitánya lenne az európai integráció folyamatában".

Az igazgató szerint a görög válság az euróövezet hitelességi problémájára és az EU felépítésének hiányosságaira világít rá. "A görög probléma fedte fel a közös deviza és Európa nem kellőképpen szilárd gazdasági és pénzügyi szervezeti felépítése között feszülő ellentéteket." A görög válság nyomán derült fény arra is, hogy "egyes euróövezeti tagországok lehetőségeik felett költekeznek".

A francia pénzügyi felügyelet elnöke szerint ugyanakkor a görög adósság átütemezése nem oldaná meg azokat a problémákat amelyeket Görögországnak kell megoldania, aláásná viszont az európai országok elkötelezettségébe vetett bizalmat és megakadályozná az Európai Központi Bankot (EKB) Görögország további megsegítésében. Jean-Pierre Jouyet ezzel az EKB-nek arra a korábbi figyelmeztetésére utalt, melyben az adósság átalakítása által okozott tőkekiáramlásra hívta fel a figyelmet és arra, hogy képtelen lenne tovább támogatni a görög bankrendszert.

Franciaország az EKB-hez hasonlóan erős fenntartással kezelte azt a német javaslatot, amely egy újabb görög segélycsomagban privát hitelezőktől is a veszteségek leírását várná el.