Csőd szélére került az USA
Az adósságplafon azt határozza meg, ameddig a kincstár adósságpapírokat bocsáthat ki. E határt elérve a kormányzat csak a folyó bevételek rovására költhet pénzt. A Fehér Ház szerint július 22-ig kellene egyezségre jutni a plafon megemeléséről a két párt vezetőinek, hogy a kongresszus két házának legyen elég ideje az augusztus 2-i határidőig megszavaznia a szükséges jogszabályokat.
A vita arról szól, hogy miként lehetne az államháztartási hiány mértékét csökkenteni, amit a republikánusok az adósságplafon megemelésének a feltételéül szabtak. A két párt szakértői abban már megegyeztek, hogy a következő tíz évben mintegy 1000 milliárd dollárral kell csökkenteni az államadósságot. A hiánycsökkentés módjában azonban jelentősen eltérnek az álláspontok. A republikánusok ugyanis nem értenek egyet azzal a demokrata elképzeléssel, miszerint részben a bevételek növelésével, vagyis a jómódú amerikaiak, valamint az olajtársaságok adóinak emelésével kell megvalósítani a hiány lefaragását.
Szakértők szerint a két párt várhatóan még a határidő lejárta előtt megegyezik az adósságplafon megemeléséről, és így elkerülhetővé válik a kormányzat fizetésképtelensége. Hasonló véleményen van Mohamed A. el-Erian, a világ legnagyobb kötvényalap-kezelőjének számító Pimco vezérigazgatója is, aki lapunk hasábjain is megjelent írásában kiemelte: az elmúlt ötven évben több mint hetven alkalommal emelték meg az államadósság felső korlátját.
Csődosztályzat
A Standard & Poor’s a múlt héten jelentette be, hogy azonnal az államcsődnek megfelelő D kategóriába rontaná le az USA adósságának jelenlegi AAA besorolását, amennyiben a demokratáknak és a republikánusoknak augusztus 2-áig nem sikerül megegyezni az államadósság-plafon megemeléséről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.