Robbanhat az önkormányzatok "atombombája"

A kötvénykibocsátás az önkormányzatok atombombája – mondta néhány hónapja Tállai András, az önkormányzatokért felelős belügyminisztériumi államtitkár. Ha elfogadjuk a hasonlatát, akkor a mostani helyzetet úgy lehet jellemezni: már azért kell dolgozni, nehogy ledobják az atombombát a következő hónapokban. A következmények nehezen beláthatóak lennének.

A probléma forrását 2005-2006 környékén kell keresni, amikor növekedésnek indult az önkormányzati kötvénykibocsátások száma. A városok és a megyék ekkor kezdtek rájönni arra, hogy ezzel a finanszírozási formával néhány éves időtávon sok pénzhez juthatnak. 2005-ben például még csupán 4 milliárd forint értékben voltak az önkormányzatoknak értékpapír-kibocsátásaik, 2010-re ez a szám elérte a 610 milliárdot. Az összes kötelezettség hat éve 665 milliárd volt – idénre ennek a háromszorosát is megközelítheti.

Az igazi csúcspontot 2007 és 2008 első fele, a válság kitörése előtti idő jelentette, ekkor vágott bele több száz önkormányzat a kötvénykibocsátásba. A többségük abban egyezett meg a bankjával, hogy 3-4 évig nem kell visszafizetniük semmit, utána kezdődik csak a törlesztés. Abban bíztak, hogy a türelmi időszak lejártakor – tehát épp 2011-2012 fordulója körül – a települések és az ország anyagi helyzete, valamint a külső gazdasági környezet is kellőképp stabil lesz ahhoz, hogy különösebb nehézség nélkül utalhassák át az első törlesztő részleteket. Ma már látszik: mindez nem kis hiba volt.

S ha mindez nem lenne elég, az önkormányzatok más nagyságrendben, de szinte pontosan ugyanazokat a hibákat is elkövették, amelyek miatt most sok magánszemély van nagyon nagy bajban. Több helyen – bár ebben nagy hiba volna általánosítani – fejlesztés helyett működési célokra, vagy éppen látványberuházásokra ment el a pénz, és nem kevesen kockáztattak azzal, hogy svájci frank alapon vettek fel hitelt. Ez 2007-ben még jó ötletnek tűnhetett, a 200-210 forint feletti frankárfolyam azonban már nagy nehézségeket vetített előre a törlesztésnél. A 250 körüli értékek pedig valóban elviselhetetlen közelivé teszik a terheket. Ráadásul a legkedveltebb deviza épp a frank volt. Emiatt is különösen sokak nagy szerencséje most, a válság idején, hogy a legnagyobb önkormányzat, Budapesté nem vett fel hitelt svájci devizában.

A települések most három kormányt is hibáztatnak a kialakult helyzetért: a Gyurcsány-érában drasztikusan csökkentették az önkormányzatoknak adott állami támogatást és növelték a feladatokat ezzel egy időben, a Bajnai-kormány alatt nem történt enyhítés, és a második Orbán-kabinet sem lépett még komolyan e téren az elmúlt egy évben. Az új önkormányzati törvény munkaanyaga is csak részmegoldást hozna: szigorú büntetéseket helyez kilátásba, önmagában ettől több pénz azonban nem lesz a településeken. Az, hogy több feladatot átvesznek az önkormányzatoktól, már nagyobb segítség lehetne, de csak akkor, ha az állami támogatás maradna. A megyék kerülhetnek igazán jobb helyzetbe, ott a feladatok szinte teljes állami átvételével drasztikusan lecsökkennének a kiadások.

forrás: Pricewaterhouse Coopers

hitelek értékpapírok egyéb összesen

2005 4 413 248 665

2006 28 541 274 843

2007 213 570 220 1003

2008 453 577 177 1207

2009 485 595 207 1287

2010 610 639 212 1461

2011* n.a. n.a. 212 1831

*terv; 2011-re a hitelek és az értékpapírok együttes értékét 1619 milliárdra várják

forrás: Pricewaterhouse Coopers

hitelek értékpapírok egyéb összesen

2005 4 413 248 665

2006 28 541 274 843

2007 213 570 220 1003

2008 453 577 177 1207

2009 485 595 207 1287

2010 610 639 212 1461

2011* n.a. n.a. 212 1831

*terv; 2011-re a hitelek és az értékpapírok együttes értékét 1619 milliárdra várják

-->