EU-válság: az előítéletek reneszánsza

Az európai népek ugyanis gátlástalanul vágnak egymás fejéhez olyan jelzőket, amelyeket régóta nem lehetett hallani. A németek ismét nácik, míg az EU déli tagállamai feneketlen hordók, lakói kicsinyes csalók. A tagállamok sajtójában nem hiányoznak a közhelyek, egyes, az utóbbi időben olvasható mondatok a két világháború előtti és közti időkre emlékeztetnek.

Azt persze nem lehet várni, hogy egy ennyire mélyreható válságot kedélyes hangnemben tárgyalnak, a helyzet mégis az Európai Unió vereségét dokumentálja. Alapjában véve az európai kiegyezés pontosan azon a téren hiúsul meg, amely pedig mindig döntéshozók szívügye volt: az ellenséges népek kibéküléséről.

Az euró körüli válság megmutatta, hogy a népek tudatát valójában nem ragadta meg, legjobb esetben is csak súrolta az európai gondolat. Természetesen Európában óriási különbségek vannak Észak és Dél, Kelet és Nyugat mentalitása között. Ám valójában nem az édes semmittevés bizonyítéka-e az, ha a görögök átlag négy évvel kevesebbet dolgoznak, mint a németek? És valójában mennyire szorgalmasak a németek, hiszen a svédek három évvel még tovább dolgoznak. Valójában az európai népek sokkal jobban hasonlítanak egymásra, mint amennyire sejtik. Amerikából nézve valamennyien ugyanolyan drága jóléti államoktól függenek, a dinamikus Kína pedig minden egyes európait kényelmesnek és rugalmatlannak tart.

A Bosch vezére kiebrudalná Görögországot az EU-ból

"Ennek az államnak, amely nem rendelkezik működő közigazgatással, amelynek gazdag polgárai nem fizetnek adót és nem létező nyugdíjasokat lát el, nincs helye az EU-ban – fogalmazott a Manager Magazinnak nyilatkozva Franc Fehrenbach, a Bosch vezére. A nagy tiszteletnek örvendő német ipari konszern feje nem áll egyedül véleményével, hiszen a lap által megkérdezett háromszáz menedzser 57 százaléka szeretné eltávolítani Görögországot az eurózónából. Fehrenbach ennél radikálisabb véleményt képvisel, hiszen arra a kérdésre, mi történjék, ha Athén nem hagyja el magától a közösséget, a Bosch-vezér úgy válaszolt: meg kell alkotni azokat a jogszabályokat, amelyek révén kizárhatják az országot.

A FAZ szerint jó hírnek számít, hogy a politika nagyjában egészében értelmesen bánik e véleményáramlatokkal. Mindenekelőtt a német szövetségi kancellár üti meg a helyes hangnemet. A válság kéretlenül az ő kezébe helyezte Európa vezetését, ami olyan felelősséggel jár, ami messze meghaladja Németországot. Merkel határozott, de nyugodt és érdemi fellépése Brüsszelben kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy egyben tartsa az EU-t eddigi legnehezebb időszakában.

Azt, hogy egy vezető hatalmat mennyire lehet elrontani, ha bután és fölényesen cselekszik, legutóbb az Egyesült Államok volt kénytelen megtapasztalni. Az elitek jól megértették, mi forog kockán, különösen jól látni ezt Lengyelországban. A Tusk-kormány keményen küzd az érdekeiért, mint ahogy azt valamennyi EU-ország teszi, a németek is. A lengyel miniszterelnök nem támaszkodik a történelmi sérelmek és a németellenes ellenérzések nagy tárházára, ellentétben az előző kabinettel. Az Európai Uniónak csak akkor van jövője, ha ez minden tagállamban így marad - összegez a FAZ.