Így udvarolja körbe az EU és az USA Kínát

Kezdjük az utóbbival: Az Új Kína hírügynökség értékelésében mérföldkőnek nevezte Xi Jinping alelnök múlt heti, pénteken, Los Angelesben zárult ötnapos hivatalos látogatását az Egyesült Államokban. Az ötnapos út során Xi Jinping négy várost keresett fel, köztük Washingtont, Muscantine és Des Moines városokat a Közép-Nyugaton és Los Angelest Kaliforniában. A kínai alelnök találkozott Barack Obama elnökkel, Joe Biden alelnökkel, kongresszusi vezetőkkel és más magas rangú tisztségviselőkkel. Összesen harminc eseményen, rendezvényen vett részt, több üzleti fórumon is beszédet mondott. A látogatás hozzájárult az amerikai és a kínai nép barátságának megerősítéséhez – írta a kínai hírügynökség.

Legalább ennyire fontos azonban az Új Kínának az az értékelése, miszerint a diplomáciai kapcsolatok Kína és az Egyesült Államok között 33 évvel ezelőtt történt felvétele óta a két ország kereskedelme több mint 180-szorosára növekedett. Kína az USA számára a legrohamosabban bővülő piac, az Egyesült Államok kínai exportja ugyanis 468 százalékkal növekedett az utóbbi tíz évben. A US-China Business Council megállapítása szerint a Kínával való amerikai gazdasági együttműködés és kereskedelem hozzájárult az amerikai gazdaság növekedéséhez és ahhoz, hogy a fogyasztói árak viszonylag alacsonyak legyenek az Egyesült Államokban. Az üzleti kooperációnak köszönhetően gyakorlatilag évente ezer dollárral nő mindenegyes amerikai háztartás elkölthető jövedelme. Sőt, a kínai alelnök statisztikai adatokat idézett arról, hogy 2001 és 2010 között több mint hárommillió munkahely létesült az Egyesült Államokban a Kínába irányuló amerikai exportnak köszönhetően.

A kínai alelnök látogatásával egy időben egyszerre hat kínai kereskedelemfejlesztő delegáció kereste fel az Egyesült Államok 11 városát, ezek több mint ötszáz kínai vezető menedzsert tömörítettek. A kínai delegációk- írd és mond – 149 szerződést és kooperációs megállapodást írtak alá 38,8 milliárd dollár értékben, ebből az amerikai termékek és berendezések kínai vásárlásáról szóló szerződések értéke eléri a 27 milliárd dollárt. Nem csoda – idézte a kínai hírügynökség John E. Bryson amerikai kereskedelmi minisztert, aki szerint a virágzó kínai gazdaság lehetősé tette a Kínába irányuló amerikai export erőteljes növekedését és azt a kínai döntést, amely lehetővé teszi, hogy további nyitást biztosítson az amerikaiak számára a biztosítási piacon.

Érdekes módon ezek a Kína számára jelentős üzleti eredmények azt követően születtek, hogy röviddel előtte Barack Obama elnök „tisztességes kereskedelmi gyakorlat” követésére szólította fel Kínát. A kérdést Xi Jinping kínai alelnöknek a washingtoni Fehér Házban tett látogatása során vetette fel.  Ebbe az is beletartozik – fogalmazott az amerikai elnök -, hogy Kínának ne csupán az Egyesült Államokkal legyen kiegyensúlyozott a kereskedelme, hanem erre törekedjék a világ más országaival folytatott kereskedelemben is. A kínai-amerikai kereskedelemben ugyanis a kínai aktívum tavaly már 295 milliárd dollárra nőtt a 2010-ben feljegyzett 273 milliárd dollárról. 

A BBC News angol tévé 2012. február 15-i adása amerikai elemzőket és vállalatokat idézett, amelyek szerint az alulértékelt kínai valuta, a jüan tisztességtelen előnyt biztosít a kínai gyártóknak, és ezért a termékeik viszonylag olcsóbbak. Szerintük Kínának továbbá további piacnyitást is kellene megvalósítania. „Piacnyitás nélkül a jüan erősödése ugyanis nem jár a kívánt hatással” – közölte a BBC-vel Patrick Chovanec, a pekingi Tsinghusa Egyetem oktatója. „Ha a jüan erősödik, ez megváltoztatja ugyan a kínai termékek árát, de ez mit sem számit, ha az amerikai termékek nem kerülnek fel Kínában a elárusító polcokra” – magyarázta.

A kínai alelnök amerikai látogatásához képest sajnos egyelőre nem volt ennyire kézzelfoghatóan sikeres az Európai Unió két vezetőjének ugyancsak múlt heti látogatása – Pekingben. Az EU vezetőkkel tartott tárgyalások után Kína megígérte ugyan, hogy segíteni fog az euroövezetnek az adósságválság megoldásában. Ám Wen Jiabao miniszterelnök nem tett konkrét ígéretet az európai segélyprogramba történő befektetésre vonatkozólag. A tárgyaló partnereivel: Herman van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével és Jose Manuel  Barroso-val, az Európai Bizottság elnökével tartott közös sajtóértekezleten Wen kijelentette, „Kína szilárdan támogatja az EU-t az adósságproblémája megoldása érdekében.

Szavainkat tettek támasztják alá.” Az EU vezetők pekingi tárgyalásairól kiadott 31 pontos közlemény számos megoldásra váró közös problémát sorol fel, de nem tett említést az euroövezet válságáról. A BBC tévé pekingi tudósítója: Damian Grammaticas pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína a múltban is tett hasonló ígéreteket az (adósságproblémának megoldásában való) nagyobb bekapcsolódást illetően, de a teljesítés elmaradt az ígérettől.

A Deutsche Welle német globális tévé szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor közel két héttel korábban Wen Jiabao kínai miniszterelnök Pekingben Angela Merkel német kancellárral tárgyalt, megígérte neki, hogy segítséget nyújt az euroövezetnek. „Őszinte az a kívánságunk, hogy segítséget nyújtsunk az Európai Uniónak az adósságválságának megoldásához. Hiszünk Európában és az euróban. Kína hajlandó nagyobb aktivitásra és szorosabban együttműködni az európaiakkal” – fogalmazott Merkel kancellár előtt a kínai kormányfő, aki ekkor sem körvonalazta részletesebben, hogy ez a koordináció mit jelentene.

Ám a korszerű technológiát igénylő Kínával más területen is nyílhatna mód szorosabb együttműködésre. Hadd emlékeztessünk a Magyarországhoz képest fele akkora lakosú testvér-ország Kínában elért bámulatos gazdasági teljesítményére, elemezve azt a hivatalos látogatást, amelyet egy korábbi finn miniszterelnök tett az ázsiai országban. Matti Vanhanen ugyanis a Pekingben tartott kínai-finn energiahatékonysági szemináriumon (mert ilyet is rendeztek a  finnek – A szerző) 2006. április 26-án kijelentette: A finn-kínai kereskedelmi forgalom értéke 2005-ben elérte az 5 milliárd eurót.  A Finnország által Kínában megvalósított befektetések akkumulált összege pedig elérte az 5 milliárd eurót.

A Kínában (2006-ban) működő 70 (hetven) finn gyár több mint 30.000 kínait foglalkoztat, s e finn gyárak éves értékesítési forgalma 10 milliárd euróra rúg. E finn gyárakon kívül finn szervezetek további mintegy 120 (egyszázhúsz) képviseleti irodát létesítettek Kínában. A pekingi finn nagykövetségen és finn kereskedelmi kirendeltségen (Finpro) kívül továbbá finn főkonzulátus és Finpro iroda működik Hongkongban, Sanghajban és Guangzhouban. A Finnair finn légi társaság hetente 18 közvetlen járatot tart fenn Pekinggel, Sanghajjal, Guangzhouval és Hongkonggal Helsinki nemzetközi repülőterén évente több százezer kínai turista fordul meg. Ezen kívül Sanghajban működik a Finland-China Innovation Center, amelyet 2005. szeptemberében avattak fel.

Beszédében Matti Vanhattan egyébként még azt is kiemelte: Finnországnak immár két évtizedes és kitűnő tudományos és technológiai együttműködése van Kínával. Az eltelt években - írd és mondd - több száz kooperációs projekt és üzleti vállalkozás alakult Finnország és Kína között. Tudatosította kínai hallgatóságában, Finnországban az egy főre jutó kiemelkedően magas GDP 3,5 százalékát fordítják kutatásra és fejlesztésre, e téren Finnország a második helyen szerepel Európában. A ráfordítás több mint kétharmadát a finn magánszektor adja. A kínai vendéglátók számára vélhetően az volt az egyik legmegindítóbb pillanat, amikor Matti Vanhattan arra bíztatta a finn-kínai innovációs központ avatóján megjelent kínai tudósokat és mérnököket, hogy pályázzák meg a finn ipar és a finn állam által 2004-ben közösen alapított Milleniumi Technológiai Díjat, amelynek összege egymillió euró. „A kínai nevezéseket a legmelegebben üdvözöljük” – üzente Sanghajban a kínai tudósoknak a finn miniszterelnök. Ez persze remek finn diplomáciai húzás volt.

A finn kormányfő ráadásul szinte elbűvölte sanghaji hallgatóságát, amikor kifejtette, a XX. század végére a kis Finnország a világ egyik legfejlettebb országává vált számos jelzőszám tekintetében. Ez az oktatásra, a kutatásra és a versenyképességre is vonatkozik. Valamennyi finn iskola be van kötve az Internethez. Büszkén mutathatott rá arra, Finnország a mérnökök országa, ők alkotják az egyetemet végzettek legnagyobb csoportját. Részleteket is közölt kínai hallgatóságával a finn gazdaság azon ágazatairól, amelyek cégei csúcstechnológia szállítására képesek és hajlandók Kína részére.  

De visszatérve az EU vezetőknek tett kínai ígéretekre, nyugodtan leszögezhetjük, Kína vezetői pragmatikus politikusok, akik messzemenően országuk nemzeti érdekeit veszik figyelembe, s ha üzleti érdekekről van szó, minden valószínűség szerint „hajlandók nem emlékezni” a volt amerikai külügyminiszternek a kínaiak általános érzékenységére vonatkozó, vélhetően az európaiaknak szánt figyelmeztetésére. Pedig ezt az általános érzékenységet csak fokozza a kínaiaknak a Nyugatnak országuk történetében játszott szerepéről kialakult felfogása. „Azóta, hogy a XIX. század elején az ópiumháború az országot erő alkalmazásával megnyitotta, a kínaiak a Nyugatot az egymást végtelen sorban követő megaláztatások megtestesítőjének látják.

Az egyenlő státus, a külföldi követelmények elleni kemény fellépés a kínai vezetők számára nem taktika, hanem erkölcsi kötelesség” – írta a volt amerikai külügyminiszter. (Lásd: Henry Kissinger: A diplomácia, 832. oldal. A könyv a budapesti amerikai nagykövetség keretében működő United States Information Service támogatásával jelent meg.)

Mindenesetre – a kínai tőketranszferekre várva - első menetben vélhetően az EU-nak – és tagállamainak – a Kínába irányuló export növelése terén nyílhatnak nagyobb lehetőségek, miután Kína idén a belső fogyasztás növekedésével számol.  Örvendetes hír, hogy 2011. első tíz hónapjában csökkent az EU deficitje a Kínával folytatott kereskedelemben . A China Daily 2012. február 14-i jelentése Brüsszelben közzétett uniós statisztikai adatokból idézett, amelyek szerint a deficit összege 132 milliárd euróra esett vissza az előző év első tíz hónapjában feljegyzett 140 milliárd euróról.

A deficit csökkenése pedig annak tudható be, hogy a Kínába irányuló EU export sokkal gyorsabban növekedett, mint a Kínából származó uniós import – írta a pekingi lap. A tavalyi első tíz hónapban az EU Kínába irányuló exportjának értéke 112 milliárd euró volt, az egy évvel korábbi időszakban feljegyzett 92 milliárd euróval szemben, míg az onnan származó importé 244 milliárd euró, az egy évvel korábbi hasonló időszakban mért 232 milliárd euróval szemben.  A China Daily figyelemre méltóan azt is megjegyezte, hogy a múlt év első 10 hónapjában Németország adta az Európai Unió Kínába irányuló kivitelének csaknem a felét, 48 százalékát…

A szerző a MÚOSZ gazdasági tagozatának elnöke