A következő nyolc évben 170 ezer munkavállalóval kevesebb áll majd rendelkezésre Ausztriában az elöregedő társadalom hatásaként, miközben a szakképzett, harmadik országból származó "piros-fehér-piros" munkavállalói kártya eddig csak mérsékelt sikert hozott. A statisztikai hivatal fenti számításában már a leendő bevándorlók számát is figyelembe vették.
Az ORF összefoglalója szerint Bécsnek minden korcsoport esetében javítania kell a foglalkoztatást: több szakképzett férfit kell bevonni a munkaerőpiacra, és növelni kell a nők számát is. A munkaerőpiaci helyzet ismeretében a hatvan év felettieknek is fel kell készülniük arra, hogy tovább dolgozzanak. És még ez sem lesz elég. Ha fenn akarjuk tartani gazdasági teljesítményünket, akkor bevándorlókra van szükségünk" – szögezte le az osztrák szociális miniszter.
Nyugaton vadásznak
Egyes közgazdászok szerint Ausztria későn lépett a munkaerőpiaci nyitás tekintetében. A feszültségek már most érezhetőek: osztrák szakszervezeti körökben bírálat érte az Osztrák Gazdasági Kamarának (WKÖ) azt a tervét, hogy Spanyolországban, Portugáliában, Írországban és Görögországban keres szakembereket a vállalatoknál jelentkező hiány pótlására. Christoph Leitl, a WKÖ elnöke szerint az osztrák vállalatoknál jelenleg 30 ezer olyan szakember hiányzik, akiket nem lehet "hazai utánpótlásból" megszerezni.
A magyarok is mennek
Az osztrák munkaerőpiac keleti nyitása a határhoz közel eső tartományokra erőteljesebben hatott ki, mint azt várták. A Magyarországról vagy Szlovéniából érkező olcsó munkaerő ugyanis kiszorítja az állástalanná vált osztrákokat. 2011 májusa óta a hét kelet-európai ország polgárai szabadon kereshetnek munkát Ausztriában. Szakértők a munkaerőpiac liberalizálása nyomán 2 500 dolgozót vártak Szlovéniából, Magyarországról, Lengyelországból, Szlovákiából és a Balti államokból. Az osztrák munkaerőpiaci szolgálat (AMS) adatai szerint azonban a számuk már most 3 200 fő.
Az AMS szakértője, Prutsch Günther szerint a szlovén munkaerőpiaci helyzet súlyosbodása nyomán egyre több szakképzetlen munkás érkezik a szomszédos országba, ahol a munkalehetőségek mellett a jóval magasabb bérek is csábítják őket.
Megváltozott a munkaerőkölcsönzés szabályozása
Új, a munkaerő kölcsönzést szabályozó törvény lépett hatályba július elsején Ausztriában. A jogszabály rögzíti a kölcsönzött munkavállalók jogait, illetve a munkaerő kölcsönzők és a kölcsönvevő vállalkozások feladatait és kötelezettségeit – tájékoztatott Torsten Braner, a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda.
Az új jogszabály továbbra is lehetővé teszi a vállalaton-, vagy cégcsoporton belüli munkaerő-kölcsönzést, ha a munkavállalók ideiglenes átadásának időtartama nem hosszabb, mint egy hónap, így az új jogszabály több magyar tulajdonú, Ausztriában működő vállalkozást is érinthet.
Az új osztrák törvény egyértelművé teszi, hogy a munkaerőt kölcsönvevő vállalkozások semmilyen módon sem diszkriminálhatják ideiglenesen kikölcsönzött munkavállalóikat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.