Varga: "A tárgyalások, amikor elkezdünk egymással beszélni, megindulnak"

Július 17-én érkezik Budapestre az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalóküldöttsége, s ezt követően hamarosan megkezdődhetnek a hiteltárgyalások Magyarországgal - jelentette be pénteken Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője.

"Az IMF/EU közös küldöttsége július 17-25. között Budapesten tartózkodik majd, hogy a magyar fél kérésének megfelelően megkezdje a tárgyalásokat az IMF/EU támogatási programról" - közölte az IMF magyarországi képviseletének vezetője, Iryna Ivaschenko az MTI-vel.

Olivier Bailly üdvözölte, hogy a magyar Országgyűlés a nap folyamán elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását. Kitért arra, hogy Brüsszel már e hét elején tájékoztatást kapott Varga Mihály magyar főtárgyalótól és Simor András MNB-elnöktől a tervezett törvénymódosítás tartalmáról, valamint hogy Olli Rehn, az uniós javaslattevő-végrehajtó testület gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke üdvözölte ezeket a tervezett változtatásokat.

Megállapította, hogy a most elfogadott módosítások kiterjednek mindazokra a pontokra, amelyeket az Európai Bizottság felvetett a jegybanki függetlenség kérdésével kapcsolatos, Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás megindításakor, valamint amelyeket az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF közös munkacsoportja kifejtett a tárgyalások megkezdésének feltételeként.

A szóvivő bejelentette, hogy az Európai Bizottság ezek után megszünteti a januárban indított kötelezettségszegési eljárást. "Amint a törvény hatályba lép, a bizottság kész lezárni a kötelezettségszegési eljárást" - mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy ez már csupán formai kérdés.

Bailly közölte, hogy az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF küldöttsége a tervek szerint e hónap 17-én érkezik Budapestre. "Az Európai Bizottság és az IMF hamarosan megkezdi a tárgyalásokat az elővigyázatossági programról. Ezzel összefüggésben közös EU-IMF küldöttség látogatását vették tervbe július 17-ére. A tárgyalások sikeres kimenetele érdekében a bizottság számít a magyar hatóságok nyitottságára, arra, hogy valódi politikai párbeszédbe bocsátkoznak" - mondta.

A nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter úgy fogalmazott: "a tárgyalások, amikor elkezdünk egymással beszélni, akkor megindulnak". Hangsúlyozta: a bizottsági bejelentés is azt mutatja, hogy a jegybanktörvény elfogadása pontot tett az előfeltételek ügyére, és elhárultak az akadályok.

A forint nem tudott profitálni abból, hogy az EU bejelentette, hamarosan kezdődhetnek a tárgyalások, és megszűnik a kötelezettségszegési eljárás. Az euró/forint árfolyam 287-288 között ingadozik. A piaci szereplők továbbra is óvatosak, hiszen a tárgyalások megkezdése még nem jelenti azt, hogy gyors megállapodásra kerülhet sor. Elemzők elhúzódó hiteltárgyalásokra számítanak, és egyesek úgy vélik, hogy továbbra is csak a „piaci nyomás” (a forint leértékelődése, a kötvényhozamok emelkedése, akadozó forrásbevonás) kényszerítheti ki a megegyezést.

A hiteltárgyalásokon számos súrlódási pont lehet a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között. Ilyen például, hogy a magyar kormány legújabb intézkedései közt szerepel: az MNB tranzakcióira is kiterjesztenék a pénzügyi tranzakciós illetéket, ami Simor András elnök szerint sérti a jegybank függetlenségét.

Az egyik központi kérdés az lesz, hogy Magyarország milyen típusú hitelt kaphat a nemzetközi szervezetektől. Míg a kormányzat a „laza” feltételekkel megköthető elővigyázatossági hitelkeretet szeretne (ez csak a „jó tanulóknak” jár), addig az IMF egy „keményebb”, negyedéves ellenőrzésekkel járó készenléti hitelkeretbe állapodna meg. Ez egy fő ellentét lehet a felek között.

A tárgyalásokon további ütközőpont lehet az egykulcsos személyi jövedelemadó, amit a Nemzeti Valutaalap kifogásolt több alkalommal, valamint a rezsiköltségek befagyasztása, illetve a BKV és a MÁV racionalizálásának kérdése is téma lehet.

Az IMF a makrogazdasági pályát is fokozottan figyelheti. Emlékezetes, a magyar kormány jövőre 1,6 százalékos GDP-bővülést vár (ami Matolcsy György szerint 2 százalékos gazdasági növekedés lehet), míg elemzők ennél lassabb bővülést vetítenek előre.

Noha a jövő évi költségvetést feszes keretekkel tervezte meg a kormány (ami alapján az Ecofin visszavonta a kohéziós források egy részének befagyasztását), a múlt héten felpuhult a tervezet a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi programnak köszönhetően.

A program fedezetére 100 milliárd forint jöhet be az államkincstár tranzakcióinak megadóztatásából, és ugyanennyi folyhat be a központi bank tranzakcióra kivetett adóból Matolcsy György szerint. További 100 milliárdot pedig a büdzsé tartalékainak „kölcsönbe vételéből” fedeznének. Elemzők szerint ezek fiktív bevételek, vagyis valódi egyenlegjavulást nem okozhatnak.