Matolcsy szavai megnyugtatatták a piaci szereplőket, hiszen a miniszter az elmúlt két hónapban többször is hangsúlyozta, hogy az MNB-nek azokat az eszközöket kellene bevetnie a gazdasági növekedés elősegítése érdekében, mint amilyeneket az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), a Bank of England (BoE), vagy az Európai Központi Bank (EKB) is alkalmaz. Ez azért aggasztotta a befektetőket, mert egyes nem konvencionális programok a fizetőeszköz leértékelődésével járhatnak.
A Fed már a harmadik mennyiségi könnyítési (QE3) programjánál jár, és szerdán este a Ben Bernanke vezette jegybank megerősítette, folytatja a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programot. Az elmúlt időszakban erősödött az a várakozás – nagyrészt Matolcsy szavaira és írásaira –, hogy az MNB a pénzmennyiség bővítésével járó programokat indít márciustól, Simor András jegybankelnök mandátumának lejárta után. A forint hétfőn megérintette a 300-as szintet az euróval szemben, ami 7 hónapos mélypontot jelentett.
Az MNB monetáris tanácsa a keddi, zsinórban hatodik 25 bázispontos kamatvágás után kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a jelenlegi monetáris politikai irányvonal megfelelő, és hogy az unortodox eszközök csak akut piaci feszültségek esetén lehetnek sikeresek. Mindez azért kedvező, mert nem csak a hamarosan távozó elnökség, hanem a külső tagok álláspontját is tükrözi, akiket 2011-ben ültettek be a tanácsba. A forint kedden 297 feletti szintről 295 közelébe erősödött, majd Matolcsy szerda este megjelent nyilatkozatára a pszichológiai 295-ös szint alá került, csütörtökön nap közben 292 alá erősödött a hazai deviza. Mindez azt jelenti, hogy a piaci szereplők egyre kevésbé félnek a pénznyomda beindításától, vagy a devizatartalék jelentős mértékű felhasználásától.
Matolcsy György a WSJ-nek jelezte, az MNB-nek van még lehetősége a növekedés segítésére, de óvatosnak kell lennie. A miniszter finomította korábbi nyilatkozatait. Szerinte az MNB alkalmazhatná az EKB által használt „összes” eszközt, a BoE módszerei közül „pár”, a Fed esetében „néhány” tűnik számára átvehetőnek.
Matolcsy interjúja és a jegybank közleménye alapján látszik, hogy a döntéshozóknak már kényelmetlen volt a 300 forint körüli euró. Ha az MNB valóban nem alkalmaz a pénzmennyiség bővítésével járó eszközöket, és a jelenlegim az EU-ban a legmagasabb 5,5 százalékos kamatot is csak óvatosan csökkenti a monetáris tanács, akkor nem kell a forint nagyobb esésre számítani – ehhez azonban a kedvező külpiaci hangulat fennmaradására is szükség lehet.
Ha hihetünk Matolcsy Györgynek és az MNB külső tagjainak, nem kell tartani attól, hogy fedezetlen állampapír-vásárlással él a jegybank, vagy a devizatartalék nagyobb csökkentésével járó lépéseket tesz az MNB; a legutóbbi kijelentések után ilyen lépések ugyanis az MNB hitelességét kockáztatnák, és a forintot is visszatéríthetik a gyengülő trendbe.
Orbán Viktor irányíthatja az új elnököt?
Néhány elemző úgy látja, hogy végül nem Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter lesz az MNB elnöke. A piacon valószínűbbnek látják, hogy egy, az unortodox eszközök bevezetését kevésbé pártoló elnök kerülhet a jegybank élére. Peter Attard Montalto, a Nomura vezető közgazdásza szerint mindegy, hogy ki lesz az elnök, úgyis Orbán Viktor és Matolcsy György fog diktálni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.