A kínai befektetők Görögországban is nyomulnak

A görög hajótulajdonosok új rendelései pedig ezért a jövőbe való befektetéseinek számítanak. A CCTV megjegyezte, hogy az egyik legnagyobb kínai hajógyártó cég, a Shanghai Waigaogiao Shipbuilding Co., Ltd. az utóbbi években összesen 67 hajót épített görög hajótulajdonosok részére, ez a kínai társaság termelésének mintegy 30 százalékát adja.

Mindez azt követően vált ismertté, hogy az Új Kína hírügynökség 2013. május 16-i jelentése a pekingi kereskedelmi minisztérium jelentését idézte arról, hogy az előző hónapokban tapasztalt gyorsabb növekedés ellenére Kína külkereskedelmi helyzete továbbra is riasztó és bizonytalan, mert a külföldi kereslet élénkülése még nem következett be teljes mértékben. Mindazonáltal szakértők arra számítanak, hogy az általános helyzet idén jobb lesz, mint tavaly és abban reménykednek, hogy teljesül a kínai kormány erre az évre előirányzott célkitűzése, amely a külkereskedelemi forgalom 8 százalékos növelését írja elő – hangoztatta Shen Danyang, a pekingi kereskedelmi tárca szóvivője. Ám figyelmeztetett arra, hogy a WTO is 3,3 százalékra csökkentette a globális kereskedelem idei növekedésére vonatkozó prognózisát, Kínában pedig az exportőröknek és az importőröknek meg kell bírózniuk a munkaerő és a föld növekvő költségével, a jüan erősödésének hatásával.

Shen Danyang egyébként külön kitért a jüan erősödésének az kínai exportra gyakorolt negatív hatására. Arra figyelmeztetett ugyanis, hogy a jüan erősödése komoly hatást gyakorolhat a kínai exportőrökre. A kínai valuta ugyanis az idei év kezdete óta több mint egy százalékkal erősödött, ami meghaladja a tavalyi egészévre vonatkozó egyszázalékos erősödést. Elismerte ugyanakkor, hogy a jüan erősödése javítja Kína importkondícióit. De tömeges negatív hatást gyakorol az exportrendelésekre és a kínai exportőrök profitjaira. „Sok kis és közepes méretű vállalat a túlélésért küszködik” – fogalmazott. A CCTV tévé szerint Kínában jelenleg mintegy 90 000 kis és közepes méretű exportcég működik, ezek adják Kína exportjának a negyedét. 

Tegyük hozzá, hogy a globális külkereskedelmet újabban akadályok is nehezítik. Erre a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara Szövetségének (DIHK) külgazdasági szakértője is figyelmeztetett a minap. M. Nothnagel a Frankfurter Allgemeine Zeitung című befolyásos német lapnak nyilatkozva rámutatott, a DIHK felmérése szerint a megkérdezett német cégek több mint egyharmada az év eleje óta a kereskedelmi akadályok számának növekedéséről számoltak be. Erre utalva a német szakértő konkrétan rámutatott, kerülni kell a kereskedelmi viták eszkalálódását például az Európai Unió és Kína között. Kína már bejelentett reagálása az EU-nak a napelemek exportja ellen bejelentett dömpingellenes intézkedéseire egyértelművé teszi, hogy intenzív dialógusra van sürgősen szükség a kétoldalú kereskedelemről. „A Kínába irányuló német export 2000 óta meghétszereződött. Az európai válságra tekintettel csapás lenne a gazdasági kapcsolatokra, ha a németországi vállalatokra súlyos teher nehezedne” – figyelmeztetett a DIHK külgazdasági szakértője.

Német szakértők mindenesetre világosan látják, hogy Kína egyre fontosabb szereplőjévé válik a globális kereskedelemnek. Nagyon figyelemre méltó Kína exportjának és importjának fontossága tekintetében az a prognózis, amelyet ugyancsak a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) hozott nyilvánosságra a minap. Eszerint Kína néhány év múlva felváltja Franciaországot, mint a német termékek legfontosabb vásárlóját. „Korszakváltás felé tartunk” – hangoztatta Volker Treier, a DIHK külgazdasági részlegének főnöke a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva. Franciaország ugyanis 1961 óta, megszakítás nélkül. a „Made in Germany” márkájú termékek legnagyobb vásárlója. Tavaly német vállalatok 104,5 milliárd euró értékben adtak el termékeket Franciaországban. Ez a teljes német export 9,5 százalékának felel meg. A Kínával lebonyolított termékforgalom 2012-ben még csak 66,6 milliárd euró volt. Az Ázsiába irányuló német export azonban erőteljesen növekszik, s ebben Kína domináns szerepet játszik.

Mindez azt megelőzően hangzott el, hogy a múlt hét végén újabb kínai magas rangú politikus vállalkozott fontos üzleti útra a kereskedelmi és tőkekapcsolatok fejlesztése érdekében. Ezúttal Li Keqiang kínai miniszterelnök érkezett vasárnap ázsiai és európai körútja első állomására Új-Delhibe, ám India kereskedelmi központjába, Mumbaiba is ellátogat majd. A két fél a látogatás során több együttműködési szerződést ír alá.  A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Li látogatása erősíti majd a kínai-indiai együttműködést a kétoldalú befektetések, kereskedelem és infrastrukturális fejlesztések terén. A kínai-indiai kereskedelem értéke tavaly elérte a 66,5 milliárd dollárt és várhatólag 100 milliárd dollárra nő 2015-re. A kínai kormányfő indiai látogatása befejeztével Pakisztánban, Svájcban és Németországban tesz hivatalos látogatást. Ez és a több kínai látogatás is világosan jelzi, hogy a kínai fél aktív kormányzati és vállalati politikával kívánja ellensúlyozni a globális kereskedelem bizonyos részterületein számára támadt nehézségeket, az újonnan jelentkező üzleti lehetőségeket.

A kínai kereskedelmi minisztérium illetékese ugyanakkor a múlt héten jelezte, a kínai export-import egyensúlya megteremtése és a kínai külkereskedelem struktúrájának korszerűsítése érdekében Kínának fejlesztenie kell az importpiacát azáltal, hogy fejlett technológiához juttatja a hazai vállalatokat a fejlődő országokból, ugyanakkor megőrizve az export növekedésének ütemét. Jiang Fan, a külkereskedelmi hivatal vezérigazgató-helyettese szerint a kínai importpiac bővítése céljából „bátorítani kell a termékek importját az újonnan feltörekvő olyan régiókból, mint Afrika, Dél-Ázsia és fejlődő országok.” A fejlettebb technológia külföldről történő importja pedig segítséget nyújt majd a Kínában működő kis és közepes méretű vállalatoknak ahhoz, hogy gyorsabban növekedjenek – hangoztatta Sun Ping, az Export-Import  Bank of China alelnöke.

A kínai kereskedelmi minisztérium május közepén sajtóértekezleten ismertette, hogy a kínai külkereskedelemben milyen strukturális változtatásokat hajt végre az export és az import nagyobb hatékonysága érdekében.  Elhangzott, hogy a globális pénzügyi válság kezdete óta Kína azon vagy, hogy optimálissá tegye kereskedelmi struktúráját annak érdekében, hogy máris megbirkózzék a külpiacokon mutatkozó problémákkal. Ennek érdekében először is diverzifikálta a kínai külkereskedelem célállomásait. A négy hagyományos piac, nevezetesen az Európai Unió, az Egyesült Államok, Japán és a Kínához tartozó Hongkong adja jelenleg a teljes kínai külkereskedelem 44 százalékát, a 2007-ben feljegyzett 50 százalék helyett. Másodszor: Kína nyugati és középső részei 2012-ben már a külkereskedelem 13 százalékát képviselték, a 2007-ben feljegyzett 8,5 százalék helyett. Harmadszor: a kínai magánvállalatok ma már 37,6 százalékkal részesednek Kína teljes exportjából, míg ez az arány 2007-ben még csak 24,4 százalék volt. Negyedszer: a csúcstechnológiai termékek részaránya jelenleg 29,3 százalék, 0,7 magasabb, mint 5 évvel ezelőtt. Fontos megjegyezni azt is, hogy a kínai szolgáltató szektor exportja az utóbbi években 56,5 százalékkal nőtt, az importja pedig 116,7 százalékkal bővült. A kínai kereskedelmi minisztérium sajtóértekezletén egyébként több olyan intézkedést is ismertettek, amelyek a kínai külkereskedelem továbbfejlesztését szolgálják. Kiemelt fontosságú ezek között a kínai „márkákat” képviselő termékek exportja, azok bemutatása nemzetközi kereskedelmi vásárokon, a kínai vállalatok értékesítési hálózatának javítása, beleértve az internetes kereskedelmet is.

De térjünk vissza a görög-kínai gazdasági kapcsolatokra. A China Daily című befolyásos kínai lap múlt hét végi információja szerint a kétoldalú kereskedelem 2015-ig a jelenlegi kétszeresére fog nőni. Kína pedig növelni fogja befektetéseit Görögországban, elsősorban a görög kikötőkben, kiemelten Pireusban. Ezt Jiang Yaoping kínai kereskedelmi miniszterhelyettes hangoztatta azon a kínai-görög üzleti fórumon, amelyet Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök vasárnap véget ért ötnapos hivatalos kínai látogatása alkalmával rendeztek.

A kínai lap emlékeztetett arra, hogy a China Ocean Shipping (Group) Co. egymilliárd eurót (1,29 milliárd dollár) fektetett be ez év elején Görögországban azzal a céllal, hogy 60 százalékos tulajdonrészt vásároljon Pireusban. Idézte Fu Chengoiut, a Piraeus Container Terminal SACOSCO Group vezérigazgatóját, aki szerint annak ellenére, hogy Görögország jelenleg mély válságot él át, továbbra is Piraeust tartja „életfontosságú kapunak” az Európába irányuló kínai hajózás számára. Szamarasz miniszterelnök pedig arra biztatta a kínai cégeket, hogy Görögország logisztikai szolgáltatásaiba is fektessenek be az ország jó földrajzi helyzetének köszönhetően. 

A kínai-görög kereskedelem értéke egyébként 2012-ban 3,38 milliárd dollár volt, ez a Kína és az Európai Unió közti kereskedelem 0,6 százalékát teszi ki.  Erre utalva Constantine Michalos, a Görög Kamarák Szövetségének elnöke felhívta a kínai fogyasztók figyelmét arra, hogy „a kínai piacon igen népszerűek a görög termékek, köztük az olivaolaj, a bor és a méz.” A görög élelmiszer-féleségek és italok népszerűsítésére pedig több görög vállalat máris élelmiszer-feldolgozó projektet indított be Pekingben, közölte Ma She, a kínai kereskedelmi minisztérium európai ügyekben illetékes főosztályának vezéthelyettese. És természetesen tegyük mindehhez hozzá, hogy az eladósodott Görögország a privatizálás során is számit a kínai tőkebefektetők megjelenésére a gazdaság különböző ágazataiban.