BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bod Péter Ákos: amit Orbán mondott, azt jelenti, soha nem lesz eurónk

„Amit Orbán Viktor mondott, az egyenértékű azzal, hogy soha nem fogunk csatlakozni az euróövezethez” – Bod Péter Ákos egyetemi tanár így kommentálta a kormányfő tegnapi beszédét.

Orbán Viktor szerint Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az eurózónához való csatlakozást, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. A miniszterelnök erről tegnap a budapesti külképviselet-vezetői értekezleten beszélt, és bár ezúttal volt mögötte uniós zászló is, szavai euroszkepcicizmust mutattak. Olyannyira, hogy Timothy Ash, a Standard Bank vezető elemzője tegnap meg is jegyezte, Orbán harcias beszéde olyan, mintha a brit konzervatívok fizetett tagja volna. Orbán úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány egyensúlyvédelmi politikát folytat, mert nem fogadja el, hogy nemzetállami hatásköröket „lopakodó módon” közösségivé tegyenek az Európai Unióban. A kormányfő szerint az unióban újabb és újabb indítványok születnek – szerinte az alapszerződést sértő módon – a nemzetállamok és a közösség közötti korábbi egyensúly „lopakodó” kibillentésére, ami elfogadhatatlan. „Magyarország nem egy új szabadságért harcol, hanem az egyensúlyt védi”, a tisztázatlan közösségi–nemzetállami viszony ugyanis csak a nagyoknak jó, és kettős mércéhez vezet – vélekedett.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországnak érdeke az eurózóna sikere, mert gazdasága nagyon sok szálon kötődik a közös pénzt használók övezetéhez. Egy sikeres valutaunió esetén a magyar gazdaság sikerének esélyei jelentősen megnőnek – mondta. Hozzáfűzte azt is, hogy ha Közép-Európa nem volna tagja az EU-nak, a közösségben nem lenne gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban megismételte azt a véleményét, hogy a térség államainak jóval korábban kellett volna csatlakozniuk az unióhoz.

A miniszterelnök szerint Magyarországnak is számolnia kell azzal, hogy az eurózóna intézményesülése, egyre mélyebb gazdaságpolitikai integrációja a következő évek meghatározó folyamata lesz. Kiemelte azonban: Magyarországnak erőteljesen kell képviselnie Brüsszelben azt a gondolkodásmódot, amely szerint legitim dolog gazdaságpolitikai mozgásteret kivívniuk az eurózónához nem tartozó államoknak. Ellenkező esetben olyan gazdasági lépéseket kényszerítenek Magyarországra, amelyek ellentétesek a magyar gazdaság érdekeivel.

Szólt arról, hogy a 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat. Ma már csökken az államadósság – és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel előtörlesztése esetén ez tovább javulhat, „a bruttó szám is stimmelni fog”. Ugyanakkor harmadik éve 3 százalék alatti a költségvetési hiány, az ország a saját lábán áll, a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját, csökken a munkanélküliség és a rezsi, nőnek a bérek és a nyugdíjak, bővül a gazdaság – sorolta a kormányfő. Hozzátette: az unió által bírált bank- és a telekommunikációs adó és más célzott lépések nélkül azonban a „büdös életben” nem jutunk ki a válságból.

Magyarországnak nincs hivatalos euróövezeti csatlakozási dátuma – mondta el a Világgazdaságnak Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. „Orbán Viktor miniszterelnök most sem mondott csatlakozási céldátumot, hanem egy olyan határértéket jelölt meg, ami udvariasan azt jelenti, hogy soha nem fogunk csatlakozni az euróövezethez. Ehhez – Orbán szavai szerint – az EU-átlag 90 százalékát kellene elérnie az egy főre jutó GDP-nek – mondta Bod Péter Ákos. A professzor kiemelte: Magyarországon gyakorlatilag 10 éve megállt a konvergencia, és a számunkra legkedvezőbb módon számolva is 66 százalék az egy főre jutó GDP az EU-átlaghoz képest. „Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi kormány nem lát esélyt arra, hogy euróövezeti tagok legyünk” – tette hozzá.

A történet ugyanakkor nem ennyire egyszerű, hiszen Magyarország a csatlakozási szerződés aláírásával vállalta, hogy bevezeti az eurót, igaz, ehhez legalább két éven át teljesítenie kell az úgynevezett maastrichti kritériumokat. Bod Péter Ákos azonban hangsúlyozta: „Az eurózóna intézményrendszere sem forszírozza a szerződés betű szerinti értelmezését, és inkább késleltetik a csatlakozást, mert bonyolítja az életüket néhány periférikus országnak a csatlakozása” – magyarázta a professzor. „Nem lépnek fel sem a dánokkal, sem a svédekkel szemben, amiért nem lépnek be, pedig a mutatóik alapján megtehetnék.”

Ideológiai megfontolásból bontják a rendszert

Martonyi János külügyminiszter a külképviseleti értekezleten az Európai Parlament (EP) által elfogadott Tavares-jelentésről azt mondta, hogy az EP politikai állásfoglalást fogadott el, így erre „politikai állásfoglalás a válasz”.

A külügyminiszter az EU keleti partnerség programjáról (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna) kijelentette: közép-európai érdek, hogy markáns lépést tegyen az unió. Ha Európa erősödni akar, mindenekelőtt Oroszországgal kell partneri együttműködést kiépítenie, de a keleti partnerséget nem szabad szembeállítani az EU-orosz kapcsolatokkal, a kettő nem áll ellentétben egymással – közölte.

A külügyminiszter az EU keleti partnerség programjáról (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna) kijelentette: közép-európai érdek, hogy markáns lépést tegyen az unió. Ha Európa erősödni akar, mindenekelőtt Oroszországgal kell partneri együttműködést kiépítenie, de a keleti partnerséget nem szabad szembeállítani az EU-orosz kapcsolatokkal, a kettő nem áll ellentétben egymással – közölte. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.