BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szárnyalhatnak a piacok

Nem nyúlt a 0,5 százalékos rekordalacsony kamatszinthez az Európai Központi Bank, miközben az euróövezeti adósságválság újra fellángolt. A Bank of England sem lépett, a piacoknak mégis szárnyakat adtak a jegybankok.

Mario Draghi nehéz kamatdöntő ülésén lehetett túl csütörtökön, hiszen az euróövezet válsága újra fellángolt, a makrogazdaságban ugyanakkor a stabilizálódás jelei láthatóak, így a döntéshozóknak ellentétes hatásokkal kellett megbirkózniuk. A portugál dominó az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap hitelcsomagja után újra eldőlhet, miután lemondott a pénzügyminiszter, Görögországot a trojka szorongatja, és Athén újabb adósságcserét szeretne.

A központi bank az irányadó, 0,5 százalékos kamatszintet nem tudta csökkenteni a piaci feszültségek mérséklésére. A lépés összhangban volt a várakozásokkal, hiszen a legfrissebb adatok a makrogazdaság stabilizálódására utalnak, és az infláció is növekedett kissé. Júniusban az euróövezetben 1,6 százalékra emelkedett az infláció a májusi 1,4 százalékról, ugyanakkor a várakozások szerint az EKB 2 százalékos céljával összhangban alakul az áremelkedés üteme. Közben a recesszió is enyhülhetett a valutaunióban a második negyedév vége felé. A kompozit beszerzési menedzser index 48,7 pontra emelkedett júniusban a májusi 47,7 pontról. A felmérést végző Markit szerint 0,2 százalékos lehetett a recesszió a második negyedévben az egész euróövezetben. „A második félévben már növekedhet a gazdaság” – vélte Chris Williamson, a piackutató cég vezető közgazdásza.

Mario Draghi a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, a monetáris politika alkalmazkodó marad, ameddig csak szükséges. Az elnök szerint a kamatszint hosszú ideig alacsony marad, vagy akár a jelenlegi szintnél is alacsonyabb lehet. Mindez jelentős piaci reakciót váltott ki, hiszen a központi bank iránymutatást adott (forward guidance) a jövőre nézve, és laza monetáris politikára utalt. Szavaira az euró 1,30-as szint közeléből egy időre 1,29 alá süllyedt a dollárral szemben, és az európai tőzsdeindexek tovább szárnyaltak.

Az EKB vezérének szavai a forintot is segítették. Az euró árfolyama 293,5-ös szintre került, ami három egységnyi erősödést jelent a kamatdöntés előtti árfolyamhoz képest. A kedvező globális hangulat fennmaradása muníciót adhat a Magyar Nemzeti Banknak is, hogy folytassa a 11 hónapja tartó kamatvágási ciklust, és júliusban újabb 25 bázisponttal, 4 százalékra vágja a rátát. A globális kockázati étvágy ugyanakkor továbbra is törékeny, hiszen az euróövezet, Törökország, Egyiptom helyzete is komoly kockázatokat hordoz, és a Fednek is óvatosnak kell lennie a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási program esetleges csökkentésével.

Úgy tűnik, hogy a politikai kockázatokat továbbra is a világ vezető központi bankjai próbálják eloszlatni, annak ellenére, hogy a jegybankárok szerint a monetáris politika nem mindenható.

A legutóbbi makrogazdasági adatok szerint a növekedés az idei év vége felé indulhat meg – hangsúlyozta Draghi. Hozzátette: a növekedési kilátásokat lefelé mutató kockázatok övezik. A központi bank készen áll arra is, hogy bevesse a kötvényvásárlási programot (Outright Monetary Transactions), ám a portugáloknak valószínűleg nem tetszenének a szigorú feltételek.

Átalakulóban a monetáris politika

A Bank of England tegnap szintén változatlanul, 0,5 százalékon tartotta az irányadó kamatszintet. Mark Carney, központi bank új elnöke agresszívebb monetáris élénkítést szeretne, ám elődjének, Mervyn King korábbi elnöknek nem sikerült az elmúlt hónapokban megszavaztatnia a 375 milliárd fontos eszközvásárlási program növelését. Persze az első ülésen nem vártak megváltást a Bank of Canada korábbi elnökétől, a kamatdöntés után kiadott közlemény mégis laza monetáris politikai irányvonalat rajzolt ki. Az angol FTSE-100 tőzsdeindex csütörtökön 3 százalékot emelkedett, a font pedig meredeken zuhant a dollárral szemben.

Carney korábban többször beszélt a nominális GDP célkövetés lehetőségéről. A brit jegybank jelenleg a széles körben elfogadott inflációs célkövetés rendszerét használja, ám Carney korábban arról beszélt, hogy a nulla százalékos kamatszint elérése után a nominális GDP-céllal tovább lehetne segíteni a gazdaság kilábalását.

Carney korábban többször beszélt a nominális GDP célkövetés lehetőségéről. A brit jegybank jelenleg a széles körben elfogadott inflációs célkövetés rendszerét használja, ám Carney korábban arról beszélt, hogy a nulla százalékos kamatszint elérése után a nominális GDP-céllal tovább lehetne segíteni a gazdaság kilábalását. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.