Bizonytalan kilátások - sorsfordító évhez érkezett az eurózóna

Görögország kiléphet a hat éve tartó recesszióból, visszatérhet a piaci finanszírozáshoz és újra normális országgá válhat – ezekkel az ígéretekkel vette át az Európai Unió soros elnökségét a görög miniszterelnök. Antonisz Szamarasz prognózisát nem sokan osztják, és valószínűleg arra sem vennének sokan mérget, hogy Athén valóban túl van már a nehezén. Az államadósság a GDP 180 százalékát teszi ki, amit az ország 240 milliárd eurós külső hitellel – illetve komoly leírásokkal – tud finanszírozni. A munkanélküliség 27 százalékos volt a harmadik negyedévben, ami az OECD országai közül a legrosszabb arány. Ennél is aggasztóbb, hogy az állástalanok hetven százaléka több mint egy éve nem talál munkát, ami a társadalmi feszültségen túl azt is jelenti, hogy a számukra kifizetett segélyek is az államkasszát terhelik. A megszorítási politikába belefáradt, minimális kormánytöbbséggel működő parlament ráadásul a hitelezői hármas – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – jóváhagyása nélkül fogadta el az idei költségvetést, emiatt pedig fennáll annak a veszélye is, hogy a trojka visszatartja a csőd elkerüléséhez elengedhetetlen – most 4,9 milliárd eurós – hitelrészletet.

A trojkával való újabb csata a hónap közepére várható, addig Szamarasz koncentrálhat az elmúlt hónapokban elért jó eredményekre. A krízis előtti szinttől ugyan még mindig távol van az ország, ám optimizmusra adhat okot, hogy 2013 egészében 28 százalékot tudott emelkedni az athéni tőzsde, miközben a tízéves állampapírok hozama már jóval 10 százalék alá került: amíg márciusban, a ciprusi válság idején csaknem 13 százalékos volt, az év végén 8,4 százalék körül mozgott.

Ez a szint azonban még mindig jócskán meghaladja a veszélyesnek tartott 6 százalékot, és még mindig a világ egyik legkockázatosabb adósaként tartják számon. Ebben a klubban – az S&P Capital IQ felmérései szerint – azonban található még két euróövezeti állam: Portugália és Ciprus.
Portugália szintén azzal számol, hogy tavasszal kilép a hitelprogramból.

Esetükben ez az eredeti terveknek felel meg, hiszen 2011 májusában kaptak 78 milliárd eurós mentőhitelt. Szemben azonban Írországgal, amely december közepén további segítség nélkül lépett ki a mentőprogramból, Lisszabon esetében ez legalábbis kétséges. Az elmúlt hetekben az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság képviselői is jelezték, készek további támogatásra a fájdalommentes átmenet érdekében, ám, mint a Público című portugál napilap tegnapi cikkében fogalmazott: a program utáni időszak nyitott, a kormány azonban odáig próbál valahogyan elvergődni.

Ennek a fő eszköze a már jól bevált megszorítás, ami a lassan másfél évtizede pangással küzdő dél-európai ország esetében eddig is csak a túlélést garantálta, a növekedéshez azonban nem nyújtott segítséget. A fellendülés továbbra is várat magára, így a hiány leszorítása is egyre távolibbnak tűnik.

Különösebb feltűnés nélkül, ám január elsejével Spanyolország is kilépett az uniós hitelprogramból. Pontosabban Madrid bejelentette: nem igényel több forrást a bankjai szanálására 2012 júniusában felkínált százmilliárd eurós keretből. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy minden rendben lenne. A spanyoloknál főleg az állástalanság jelent gondot, nem véletlen, hogy Luis de Guindos gazdasági miniszter újévi interjújában munkahelyteremtést ígért erre az évre, amelyet a politikus szerint elsősorban a rugalmasabb szabályok, illetve a vállalkozásösztönzési programok segítik.

A kilábalás jeleit mutatja az euróövezet gazdasága
Az euróövezet feldolgozóipara két és fél éve nem teljesített olyan kedvezően, mint a tavalyi év utolsó hónapjában – derül ki a Markit Economics adataiból. A feldolgozóipari index 52,7 ponton állt, ami 31 hónapos csúcsot jelent. Az új exportrendelések is tovább növekedtek. Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza szerint a feldolgozóipar segíteni fogja a fellendülést.

A beszerzési-menedzserindex azt sugallja, hogy a kibocsátás 0,6 százalékkal növekedhetett az euróövezetben 2013 utolsó három hónapjában. A növekedés Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Írországban számottevő volt, ugyanakkor Franciaországban folytatódott a visszaesés.

A francia index 7 hónapos mélypontra süllyedt, és már 3 ponttal áll a bővülést jelző 50-es szint alatt. A kibocsátás mellett az új megrendelések is visszaestek, miközben egyre többen veszítik el állásukat. Jack Kennedy, a kutatócég elemzője szerint nem láthatóak olyan jelek, amelyek fordulatra utalnának. Williamson kiemelte: Franciaország teljesítménye továbbra is aggodalomra ad okot. A közgazdász szerint a versenyképesség visszaszerzése kell ahhoz, hogy a francia feldolgozóipar felzárkózzon a többi ország teljesítményéhez.

Az euróövezet gazdaságának húzóereje Németország lehet, amit a foglalkoztatás növekedése is segít. A feldolgozóipari index 54,7 pontra emelkedett decemberben az előző havi 52,7-ről.

Az olasz gazdasági kilábalás is egyre dinamikusabb. A feldolgozóipar 32 hónapja a leggyorsabb növekedést mutatta, és a munkahelyteremtés is folytatódott. Spanyolország ugyanakkor továbbra sem vett érzékelhető lendületet.

Tavaly összességében még visszaeshetett az euróövezeti GDP, ám az Európai Központi Bank előrejelzése szerint idén 1,1 százalékkal növekedhet a gazdaság. Várhatóan idén is egyenlőtlen lesz a növekedés üteme az egyes országokban, vagyis a sokak által várt konvergencia újraindulása hosszú folyamat lehet.