Görögország kiléphet a hat éve tartó recesszióból, visszatérhet a piaci finanszírozáshoz és újra normális országgá válhat – ezekkel az ígéretekkel vette át az Európai Unió soros elnökségét a görög miniszterelnök. Antonisz Szamarasz prognózisát nem sokan osztják, és valószínűleg arra sem vennének sokan mérget, hogy Athén valóban túl van már a nehezén. Az államadósság a GDP 180 százalékát teszi ki, amit az ország 240 milliárd eurós külső hitellel – illetve komoly leírásokkal – tud finanszírozni. A munkanélküliség 27 százalékos volt a harmadik negyedévben, ami az OECD országai közül a legrosszabb arány. Ennél is aggasztóbb, hogy az állástalanok hetven százaléka több mint egy éve nem talál munkát, ami a társadalmi feszültségen túl azt is jelenti, hogy a számukra kifizetett segélyek is az államkasszát terhelik. A megszorítási politikába belefáradt, minimális kormánytöbbséggel működő parlament ráadásul a hitelezői hármas – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – jóváhagyása nélkül fogadta el az idei költségvetést, emiatt pedig fennáll annak a veszélye is, hogy a trojka visszatartja a csőd elkerüléséhez elengedhetetlen – most 4,9 milliárd eurós – hitelrészletet.
A trojkával való újabb csata a hónap közepére várható, addig Szamarasz koncentrálhat az elmúlt hónapokban elért jó eredményekre. A krízis előtti szinttől ugyan még mindig távol van az ország, ám optimizmusra adhat okot, hogy 2013 egészében 28 százalékot tudott emelkedni az athéni tőzsde, miközben a tízéves állampapírok hozama már jóval 10 százalék alá került: amíg márciusban, a ciprusi válság idején csaknem 13 százalékos volt, az év végén 8,4 százalék körül mozgott.
Ez a szint azonban még mindig jócskán meghaladja a veszélyesnek tartott 6 százalékot, és még mindig a világ egyik legkockázatosabb adósaként tartják számon. Ebben a klubban – az S&P Capital IQ felmérései szerint – azonban található még két euróövezeti állam: Portugália és Ciprus.
Portugália szintén azzal számol, hogy tavasszal kilép a hitelprogramból.
Esetükben ez az eredeti terveknek felel meg, hiszen 2011 májusában kaptak 78 milliárd eurós mentőhitelt. Szemben azonban Írországgal, amely december közepén további segítség nélkül lépett ki a mentőprogramból, Lisszabon esetében ez legalábbis kétséges. Az elmúlt hetekben az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság képviselői is jelezték, készek további támogatásra a fájdalommentes átmenet érdekében, ám, mint a Público című portugál napilap tegnapi cikkében fogalmazott: a program utáni időszak nyitott, a kormány azonban odáig próbál valahogyan elvergődni.
Ennek a fő eszköze a már jól bevált megszorítás, ami a lassan másfél évtizede pangással küzdő dél-európai ország esetében eddig is csak a túlélést garantálta, a növekedéshez azonban nem nyújtott segítséget. A fellendülés továbbra is várat magára, így a hiány leszorítása is egyre távolibbnak tűnik.
Különösebb feltűnés nélkül, ám január elsejével Spanyolország is kilépett az uniós hitelprogramból. Pontosabban Madrid bejelentette: nem igényel több forrást a bankjai szanálására 2012 júniusában felkínált százmilliárd eurós keretből. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy minden rendben lenne. A spanyoloknál főleg az állástalanság jelent gondot, nem véletlen, hogy Luis de Guindos gazdasági miniszter újévi interjújában munkahelyteremtést ígért erre az évre, amelyet a politikus szerint elsősorban a rugalmasabb szabályok, illetve a vállalkozásösztönzési programok segítik.
A kilábalás jeleit mutatja az euróövezet gazdasága
Az euróövezet feldolgozóipara két és fél éve nem teljesített olyan kedvezően, mint a tavalyi év utolsó hónapjában – derül ki a Markit Economics adataiból. A feldolgozóipari index 52,7 ponton állt, ami 31 hónapos csúcsot jelent. Az új exportrendelések is tovább növekedtek. Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza szerint a feldolgozóipar segíteni fogja a fellendülést.
A beszerzési-menedzserindex azt sugallja, hogy a kibocsátás 0,6 százalékkal növekedhetett az euróövezetben 2013 utolsó három hónapjában. A növekedés Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Írországban számottevő volt, ugyanakkor Franciaországban folytatódott a visszaesés.
A francia index 7 hónapos mélypontra süllyedt, és már 3 ponttal áll a bővülést jelző 50-es szint alatt. A kibocsátás mellett az új megrendelések is visszaestek, miközben egyre többen veszítik el állásukat. Jack Kennedy, a kutatócég elemzője szerint nem láthatóak olyan jelek, amelyek fordulatra utalnának. Williamson kiemelte: Franciaország teljesítménye továbbra is aggodalomra ad okot. A közgazdász szerint a versenyképesség visszaszerzése kell ahhoz, hogy a francia feldolgozóipar felzárkózzon a többi ország teljesítményéhez.
Az euróövezet gazdaságának húzóereje Németország lehet, amit a foglalkoztatás növekedése is segít. A feldolgozóipari index 54,7 pontra emelkedett decemberben az előző havi 52,7-ről.
Az olasz gazdasági kilábalás is egyre dinamikusabb. A feldolgozóipar 32 hónapja a leggyorsabb növekedést mutatta, és a munkahelyteremtés is folytatódott. Spanyolország ugyanakkor továbbra sem vett érzékelhető lendületet.
Tavaly összességében még visszaeshetett az euróövezeti GDP, ám az Európai Központi Bank előrejelzése szerint idén 1,1 százalékkal növekedhet a gazdaság. Várhatóan idén is egyenlőtlen lesz a növekedés üteme az egyes országokban, vagyis a sokak által várt konvergencia újraindulása hosszú folyamat lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.