Laza marad az EKB politikája

Nem változtattak a 0,25 százalékos kamatszinten az Európai Központi Bank tisztségviselői idei első ülésükön. A növekedési kilátások kissé javulnak, ugyanakkor az infláció egyelőre nem közeledik az EKB 2 százalékos céljához. A pénzromlás üteme 11 hónapja van a központi bank mandátumában meghatározott érték alatt, és középtávon is rendkívül laza monetáris kondíciók mellett várható a cél elérése. Az EKB tavaly novemberben elsősorban az alacsony infláció miatt csökkentette történelmi mélypontra a kamatot.

Decemberben 0,8 százalékra csökkent az infláció az eurózónában a novemberi 0,9 százalékos szintről. A folyamatok miatt újra felerősödhetnek a deflációval kapcsolatos spekulációk, ám az EKB várhatóan mindent meg fog tenni, hogy elkerülje az árcsökkenést. A központi bank szerint az infláció középtávon a 2 százalékos célszint közelében – valamivel az alatt – alakulhat.

Mario Draghi, az EKB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, előfordulhat, hogy hosszabb ideig alacsonyam marad az infláció, de fokozatos emelkedéssel el fogja érni a célszintet. Draghi nem lát deflációs veszélyt. A kiormányzótanács vizsgálta, hogy vajon fenyegeti-e az euróövezetet a „japán típusú”, stagnálással együtt járó, tartós defláció, és arra a következtetésre jutott, hogy nem. Az emberek továbbra is azt várják, hogy az infláció visszatérjen az EKB céljához, és nem azt, hogy deflációs spirál alakuljon ki.

Mario Draghi továbbra is alkalmazza az előretekintő iránymutatás („forward guidance”) eszközét. Az EKB elnöke kifejtette, hogy belátható ideig a jelenlegi 0,25 százalékos szinten – vagy még alacsonyabban – alakulhat az irányadó kamatszint. Kiemelte, hogy rendelkezésre álló összes eszköz bevetését megfontolják, ha szükségessé válik.

Draghi összességében „galamb” hangvételű mondatait – vagyis a laza monetáris politika melletti elköteleződést – az euró gyengüléssel fogadta, ám a közös európai deviza később ledolgozta veszteségének egy részét. Draghi szerint az euróövezetben a gazdaság növekedési kilátásait lefelé ható kockázatok övezik. Az EKB közleménye a kockázatok közé sorolja a pénzpiaci folyamatok változását – amely akár a Federal Reserve kötvényvásárlásaira is utalhat –, a gyengébb belföldi keresletet és a lassabb exportnövekedést. Az euróövezeti országok strukturális reformjainak lassú folyamata is ilyen kockázat lehet. Az euróövezetben idén és jövőre is csak lassú gazdasági növekedésre lehet számítani. Draghi szerint a válság végéről még korai lenne beszélni.

Jacob Lew, az Egyesült Államok pénzügyminisztere korábban kritikát fogalmazott meg a német megszorító politika kapcsán. Draghi az erre vonatkozó kérdésre egy Abraham Lincoln idézettel válaszolt, miszerint nem erősíti a gyengét az, ha gyengítik az erőset. „Sosem értettem, hogy miért használna más euróövezeti országoknak, ha Németország gyengébb lenne.

Nem lépett London

A Bank of England a várakozásokkal összhangban 0,5 százalékon tartotta az alapkamatot, és nem változtatott az eszközvásárlások 375 milliárd fontos keretösszegén. A BoE öt éve tartja 0,5 százalékon az irányadó rátát, és egyelőre nem is várható kamatemelés. Mivel a munkanélküliségi ráta egyre közelebb kerül a BoE iránymutatásának keretében elvért 7 százalékhoz – ezt a szintet jelölték meg az alacsony kamat tartása melletti egyik kritériumnak –, így elemzők arra számítanak, hogy a bank februárban csökkenti a rátára vonatkozó elvárását.