A forint esése miatt sem szabadul el az infláció?

A feltörekvő piacok megítélése változott, turbulensebbé vált a hangulat, és a forint december óta leértékelődött – hangsúlyozta Virág Barnabás. Hozzátette, hogy az infláció számottevően a cél alatt alakul rövid távon. A gazdasági növekedés kapcsán kiemelte, hogy a tavalyi utolsó negyedévben az élénkülés az ágazatok szélesebb körében jelentkezett. „Nem csak a nettó export, hanem a beruházások is növekedtek” – hangsúlyozta.
 
Az év elején a fokozatos gazdasági élénkülés folytatódott – emelte ki Virág Barnabás. Ez a következő negyedévekben is kitarthat. A beruházások növekedése mögött leginkább az állami szektor áll, amiben az EU-s források felhasználása játszott szerepet.
 
A gazdaság potenciális növekedését meghatározó tényezők között érdemes kiemelni, hogy a vállalati szférában is fordulat látható – mondta Virág Barnabás, aki a feldolgozóipart, ezen belül az autóipart nevezte meg. Ugyanakkor a lakossági beruházások tovább csökkentek tavaly. A foglalkoztatási várakozások az elmúlt évben javultak, ám a munkapiac továbbra is laza. A nem támogatott munkahelyek száma elmarad a hosszú távú átlagtól – mutatott rá az MNB igazgatója. Összességében a gazdaságban lévő kapacitások kihasználtsága elmarad az átlagostól, ám a negatív kibocsátási (a gazdaság teljesítményének elmaradása a potenciális szinttől) már az elmúlt negyedévekben záródik.
 
A csökkenő inflációs mutatóval összhangban a lakosság inflációs várakozásai is csökkentek. „Kezdjük megtanulni, hogy az infláció tartósan alacsony lehet” – hangsúlyozta Virág.
 
Az MNB arra számít, hogy a fejlett piacokon nagyobb lehet a növekedés, ám a szomszédos országokban az orosz-ukrán konfliktusnak lehet reálgazdasági következménye. A magyar exporton belül 5 százalék súlya van Oroszországnak és Ukrajnának összesen. Ha a konfliktusnak negatív hatásai lesznek, az a magyar exportban is jelentkezhet.
 
A hitelezési kondíciók szigorúak maradhatnak, a háztartások pedig óvatosak lehetnek a markáns reáljövedelem-növekedés ellenére. A vállalati oldalon a Növekedési Hitelprogram keretében felhasznált hitelek megállíthatják a csökkenő tendenciát a hitelezésben. Az új autóipari kapacitások még erősebben megjelenhetnek az exportban, így exportpiaci részesedésünk tovább növekedhet.
 
Mi határozza meg az inflációt?
 
Az importált inflációnak két komponense van: az egyik a globális inflációs környezet, a másik az árfolyam. A következő tényező a reálgazdasági környezet, a harmadik a munkapiaci bérek, az utolsó pedig az inflációs várakozások alakulása.
 
A legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az eurózóna inflációja 2 százalék alatt maradhat 2016-ig; vagyis a globális környezetből mérsékelt az inflációs hatás.
 
Az árfolyam leértékelődése is fontos kérdés. A válság óta az árfolyam esésének mérsékeltebb inflációs hatás van, amiben szerepet játszhat a nyomott keresleti környezet, a szabályozói hatóságoknak a viselkedése és a várakozások alkalmazkodása.
 
A kibocsátási rés záródását az export növekedése és a beruházások vezetik, és nem a fogyasztás. Ez fegyelmező erőt jelenthet az árazási döntések során – fejtette ki Virág. A munkaköltségek növekedése visszafogott maradhat. Kiemelte: nem csak a lakosság, hanem a vállaltok esetében is hátható egy csökkenés a várakozásokban.
 
Az újabb energiaár-csökkentés lefelé, míg a forint esésének begyűrűző hatása felfelé tolja az inflációt. Az MNB 0,7 százalékos inflációt vár idén, amit a három hónappal ezelőtti 1,3 százalékos várakozásról csökkentettek.
 
A válság előtti szintnél az árfolyam esésének begyűrűző hatása aktuálisan kisebb – válaszolta egy kérdésre Virág Barnabás. Egy fontos kockázatra hívta fel a figyelmet Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. „Kibocsátási rés zárul, vagyis egyre inkább kezd hasonlítani a helyzet a válság előtti időszakra” – mondta Kondrát Zsolt. Ezért szerinte a jövőre nézve nem lehet azt gondolni, hogy továbbra is alacsony lehet a forintesés begyűrűző hatása.
 
A tavaly év végi 300 forint alatti eurónál érdemben gyengébb forintárfolyam alakult ki. A hazai deviza 310 felett hullámzik az elmúlt hetekben.
 
Virág Barnabás szerint a kibocsátási rés rázódásának szerkezete is fontos inflációs szempontból. Kiemelte, hogy a szabad kapacitásoknak árleszorító hatása lehet. Szerinte abban az országban, ahol a várakozások jobban horgonyzottak, ott kisebb költségsokkokra lehet számítani.