BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Negatívra álították a svéd kamatot

Beszállt a jegybankok élénkítési versenyébe a svéd Riksbank is, amely csütörtökön tíz bázisponttal mínusz 0,1 százalékra vitte irányadó repokamatát – válaszul a túl alacsony inflációra, az eurózónából importált deflációra. S kész állampapírokat vásárolni, azaz a mennyiségi lazítás nem szokványos eszközét is bevetni, egyelőre tízmilliárd korona, hozzávetőlegesen egymilliárd euró értékben. A közlemény a külső környezet bizonytalanságaira hivatkozott.

Az Európai Központi Bank (EKB) által januárban bejelentett mennyiségi lazítási program nehéz helyzetbe hozta a térség társintézményeit, mert az euró gyengülése más valuták felértékelődését, és a zuhanó olajárakkal együtt a deflációs hatások erősödését váltotta ki. A svéd inflációs ráta januárban mínusz 0,3 százalékon állt, szemben a kétszázalékos céllal.

A jegybank a maginflációra figyel elsősorban, de ennek üteme is csupán 0,5 százalékot tett ki. A svéd gazdaság ugyanakkor élénkül, idén két, jövőre három százalék feletti iramot diktálhat, s a magas, nyolc százalék körüli munkanélküliségi arány is mérséklődik.

A banki hitelezési tevékenység is élénk. A jegybank – amely 2010-ben utóbb tévesnek bizonyult kamatemeléseivel hívta fel magára a figyelmet – mégis lazít, és szembeszáll a kívülről érkező deflációs folyamatokkal. A döntés után a korona azonnal gyengülni kezdett. A dán és a svájci jegybank az iránymutatónak számító betéti kamatait mérsékelte nulla százalék alá az utóbbi hetekben.

Az EKB ezt korábban megtette, de fő kamatát még 0,05 százalékon tartja.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.