A brüsszeli ajánlás ellenére sem lesz megszorítás

A pénzügyminiszterek által már elfogadott országspecifikus ajánlások szerint idén a GDP 0,5, jövőre 0,6 százalékos kiigazítást kellene végrehajtania a magyar kormánynak, hogy teljesítse a középtávú célt. „Nem reagálunk a javaslatra, mert a költségvetési hiány csökkenő pályán halad” – indokolta Orbán Gábor, aki szerint a strukturális hiányra vonatkozó becslés folyamatosan változik. Banai Péter Benő, az NGM költségvetésért felelős államtitkára ehhez hozzátette, hogy a konvergenciaprogram kiigazítás nélkül garantálja, hogy Magyarország teljesítse a vállalásait. Idén 2,4, jövőre pedig 2 százalékos lesz a deficit. Banai kiemelte, hogy május végéig csak az egész évre tervezett hiány 58,3 százaléka, 511 milliárd forint jött össze, ami kedvezőnek számít. Nem csak a kormány, hanem az OECD is optimista a költségvetés kapcsán, hiszen az idei évre 2,3, jövőre pedig 2,2 százalékos deficitet várnak.

A jövőre tervezett hiány még úgy is teljesíthető szerintük, hogy az utolsó pillanatokban is puhult a költségvetés, amelynek a végszavazását ma tartják. Az Országvédelmi Alap 100 milliárd forintról 70-re csökkent néhány bevétel mérséklése és kiadás növelése miatt. Orbán Gábor azt mondta, hogy a 10 milliárdos további bankadó-csökkentési keretet valószínűleg jövőre nem tudják elkölteni. „Az összes bank kisebb Magyarországon, mint ami a növekedéshez kellene” – tette hozzá.

„Nem tudtuk tartani az eredeti ütemtervet az Erstével” – válaszolta Orbán Gábor arra a kérdésre, hogyan vásárol meg az állam a bankban a 15 százalékos részesedést a hónap végéig. Az államtitkár most úgy látja, őszre záródhat le a tranzakció. „Sok múlik azon,  miként alakul a Citi tranzakciója, amely hatással van a bank értékére” – ismertette Orbán. Szerinte a csúszás ellenére jól halad a vásárlás.

Nem csak a nagyobb adócsökkentés, hanem a magyar-szerb határra építendő 175 kilométeres kerítés is pénzbe kerül, amivel korábban nem kalkuláltak. Banai Péter szerint a holnapi kormányülésen tárgyalja a kormány a kerítésépítés költségét. „A 20 milliárd forintos becsléseket nem tudom megerősíteni, de cáfolni sem” – mondta az államtitkár. A rendkívüli kormányzati tartalékból fogják finanszírozni az építést, amelyből már 39 milliárd forintot átcsoportosítottak, de rendelkezésre áll a tavalyi maradvány felhasználása is. A rendkívüli tartalékból azonban 60 milliárdot csak a jövő év második félévében lehet felhasználni.

Egy kockázati faktor az uniós pénzek lehívása is, ám ezzel számoltak. „Lesznek olyan beruházások a 2007-2013-as ciklusból, amelyeket nem készülnek el az idei év végéig, ezeket hazai forrásból fogjuk megvalósítani” – fejtette ki. „Ha nem fejeznénk be, akkor az egész uniós támogatást vissza kellene fizetni.”

Az adósság csökkenő pályán halad, amelynek devizaarányát továbbra is mérsékelné a kormány. Jövőre azonban közel 5,5 milliárd eurónyi devizakötvény és hitel jár le. „A devizakötvény kibocsátásának lehetőségét nyitva kell tartanunk, de eddig kevésbé frekventált piacokat célozhatunk meg” – mondta Orbán Gábor. A Világgazdaság kérdésére elárulta, hogy a déli és keleti nyitás jegyében fordulhatnak más piacokra az euró és a dollár helyett, de nem nagyösszegű hitelfelvételről lenne szó.