Példa nélküli büntetési sorozat

Új európai csúcsot állított be Magyarország az ellene folyó három adóügyi vizsgálattal. Arra nem volt még példa, hogy több adó beszedését is felfüggessze az Európai Bizottság egy országban, arra pedig pláne nem, hogy minderre egy éven belül kerüljön sor. A kormány szerint Brüsszel nyíltan lobbizik a SPAR és a Philip Morris mellett, és a kabinet kész kiállni az igazáért.

Várkonyi Iván

2015.07.17, 05:00

Felfüggesztő rendelkezést akkor érdemes kibocsátani, ha a támogatást még nem folyósították, vagy az folyamatos (erről van szó például az adók esetében) – válaszolták az Európai Bizottságnál a Világgazdaságnak arra a kérdésre, mikor szokás a magyarországi különadók kapcsán elrendelt intézkedést alkalmazni az EU-ban. Brüsszel jelenleg három magyar adóval kapcsolatban folytat mélyreható vizsgálatot annak kiderítésére: nem nyújtanak-e megengedhetetlen előnyt egyes vállalkozásoknak azzal, hogy a nagyobb árbevételű cégeket aránytalanul magasabb adóval sújtják. A reklámadóval kapcsolatos, márciusban indított vizsgálat sem zárult le, szerdán pedig a dohányipari különadót és az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat vonta eljárás alá a bizottság. A testületnél azt hangsúlyozták: az Európai Bíróság gyakorlata szerint önmagukban a vizsgálatoknak is halasztó hatályuk van, így a felfüggesztő rendelkezés ezt csak megerősíti.

A tiltott állami támogatásokra vonatkozó vizsgálat tulajdonképpen bármeddig tarthat, a felfüggesztés célja pedig ugyanaz, mint az eljárásé: megakadályozni, hogy az állam tiltott módon avatkozzon a piaci folyamatokba, és előnyt biztosítson egyes vállalkozásoknak vagy azok csoportjának. Kérdésünkre a bizottságnál azt válaszolták: utoljára a spanyol goodwillszabály vizsgálatakor alkalmazták a felfüggesztő rendelkezést 2013-ban (a spanyol cégek a külföldi befektetéseik után kaptak leírási lehetőséget), de Görögországgal és Romániával szemben is volt már példa hasonló intézkedésre. Igaz: sokkal több példa nincs is, a görög eset 2005-ös, a román pedig 2007-es.

Arra a brüsszeli adattártakban nincs példa, hogy egy országgal szemben több felfüggesztő rendelkezést hozzanak, ahogy arra sem, hogy egyszerre két adóval kapcsolatban lépjen a bizottság. Igaz, mind a három eset hasonló, hiszen ahogyan az eredeti reklámadónál, úgy a dohányipari különadónál és az élelmiszer-felügyeleti díjnál is az a probléma, hogy a durva progresszivitás miatt a bizottság szerint a kis cégek árbevételük 0,2 százalékát fizetik, míg a Philip Morris akár 4,5 százalékot – a láncokat sújtó adónál pedig az adó a legnagyobbaknál 6 százalék, míg a kicsiknél 0,1.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján mindezt úgy fordította le: azok fizetnek többet, akik nagyok és sok üzletük van, hiszen ők többször veszik igénybe az kormányhivatal szolgáltatásait, míg a dohányipari különadónál arról beszélt, hogy az innen beszedni tervezett 11,5 milliárd a budapesti kórház megépítésének volna a fedezete (bár ez így nem szerepel a költségvetésben, a teher simán az egészségügyi kassza bevétele). Azt hangsúlyozta: a kormány megvédi az igazát, és mindenképpen beszedi a magas adót a dohánygyáraktól. (Vagyis akkor is, ha a bizottság megtiltja majd az adó alkalmazását a jelenlegi formájában). Szerinte a Philip Morrisnak és a SPAR-nak – a két cégnek, amely a bizottságnál fellépett az adó ellen – az nem tetszik, hogy nekik sokat kell fizetni; arról nem beszélt, hogy mennyivel többet a kicsiknél. Úgy vélte: Brüsszel kifejezetten ezeknek a cégeknek az érdekét képviseli, nyíltan lobbizik mellettük. Idézte az Európai Bizottság belső piacért felelős tagját, Elżbieta Bieńkowskát, aki szerinte azt fájlalta, hogy a magyar kormány a külföldiektől vesz el jogokat, és azokat a magyaroknak adja. Lázár szerint azonban a kabinet célja, hogy a jogokat visszaszerezzék, és igazságosan és méltányosan osszák szét.

A biztos május végi budapesti látogatásának idején nyilatkozott a Világgazdaságnak, előrevetítve az újabb eljárásokat, és kiemelve: a külföldi cégek hátrányosabb megítélésével kapcsolatos panaszok folyamatossá váltak, ami általánosságban rontja Magyarország megítélését Európában. Néhány hete az Indexnek arról beszélt: a magyar kormány súlyos protekcionista intézkedéseket hoz, és vagy azért diszkriminál cégeket, mert külföldiek, vagy azért, mert nagyok.

Kommentár nélkül vizsgálódnak

A lehető legkényesebb témaként kezelik a nemzetközi láncok az élelmiszerlánc-felügyeleti díj brüsszeli vizsgálatát. Lapunk három nemzetközi láncot keresett az ügyben, állásfoglalásuk meglehetősen rövid. Az Auchan Magyarország Kft.-nél azt közölték: értesültek a döntésről, a vizsgálat lezárultáig figyelemmel kísérik a bizottság munkáját. A SPAR Magyarország a vizsgálat befejezéséig az ügyben nem kíván nyilatkozni. A Tesco pedig nem kommentálja az Európai Bizottság döntéseit; magát a döntést pedig tanulmányozza.

Az óvatosság érthető, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkája elősegíti, hogy Magyarországon az uniós átlag felett maradjon az élelmiszer-biztonság. A felügyeleti díj beszedésének felfüggesztése a teljes piacot érinti, függetlenül attól, hogy a nemzetközi cégek azt kifogásolták, indokolatlanul nőtt meg a terhük. Körülbelül annyi terhet ró rájuk, mint a 2010–2014 között élt kereskedelmi különadó.

Egyes becslések szerint a 2015-ös felügyeleti díj kiesése akár 30 milliárd forint is lehet – jegyezte meg a Blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál. A Nébih 2015-ös költségvetése 13,4 milliárd forint díjbevétellel számol, feltehetőleg csak azzal az összeggel, amelyet a hivatal el is költhet saját magára. A legutóbb bejelentett, 2014. évi 11 milliárd forint bevételből kiindulva ezt az összeget növeli a hét nemzetközi áruházlánc (Aldi, Lidl, Penny, Auchan, Tesco, SPAR és Metro) megemelt díja, így jön ki a teljes 30 milliárd forint díjbefizetés – amelyet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 23 milliárdosnak titulált tegnap.

A felügyeleti díjbefizetés leállítása így komoly lyukat üt a Nébih gazdálkodásában, hiszen nélküle mindössze 2 milliárd forint körüli (például szolgáltatásokból származó) működési bevételre számíthat.

A 2012-ben bevezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díj az elmúlt években az érintett árbevétel 0,1 százaléka volt, valamennyi érintett vállalkozás esetében. A kis forgalmú (500 milliónál kevesebb díjalapot elérő) üzletekben ez megmaradt, ám a nagyok – az Aldi, Lidl, Penny, Auchan, Teco, SPAR és Metro – egysávos rendszerben fizetnek: 300 milliárdos alap felett már 6 százalék az elvonás. Ez csak a legnagyobb két céget, a Tescót és a SPAR-t érinti. A nagyobb cégek terhe a piaci szereplők korábbi becslései alapján akár a harmincszorosára is növekedhetett – korábban ezek a cégek évente együtt egymilliárdnál többet fizettek, most pedig 25-30 milliárdot. n H. Gy.