Példa nélküli büntetési sorozat
A tiltott állami támogatásokra vonatkozó vizsgálat tulajdonképpen bármeddig tarthat, a felfüggesztés célja pedig ugyanaz, mint az eljárásé: megakadályozni, hogy az állam tiltott módon avatkozzon a piaci folyamatokba, és előnyt biztosítson egyes vállalkozásoknak vagy azok csoportjának. Kérdésünkre a bizottságnál azt válaszolták: utoljára a spanyol goodwillszabály vizsgálatakor alkalmazták a felfüggesztő rendelkezést 2013-ban (a spanyol cégek a külföldi befektetéseik után kaptak leírási lehetőséget), de Görögországgal és Romániával szemben is volt már példa hasonló intézkedésre. Igaz: sokkal több példa nincs is, a görög eset 2005-ös, a román pedig 2007-es.
Arra a brüsszeli adattártakban nincs példa, hogy egy országgal szemben több felfüggesztő rendelkezést hozzanak, ahogy arra sem, hogy egyszerre két adóval kapcsolatban lépjen a bizottság. Igaz, mind a három eset hasonló, hiszen ahogyan az eredeti reklámadónál, úgy a dohányipari különadónál és az élelmiszer-felügyeleti díjnál is az a probléma, hogy a durva progresszivitás miatt a bizottság szerint a kis cégek árbevételük 0,2 százalékát fizetik, míg a Philip Morris akár 4,5 százalékot – a láncokat sújtó adónál pedig az adó a legnagyobbaknál 6 százalék, míg a kicsiknél 0,1.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján mindezt úgy fordította le: azok fizetnek többet, akik nagyok és sok üzletük van, hiszen ők többször veszik igénybe az kormányhivatal szolgáltatásait, míg a dohányipari különadónál arról beszélt, hogy az innen beszedni tervezett 11,5 milliárd a budapesti kórház megépítésének volna a fedezete (bár ez így nem szerepel a költségvetésben, a teher simán az egészségügyi kassza bevétele). Azt hangsúlyozta: a kormány megvédi az igazát, és mindenképpen beszedi a magas adót a dohánygyáraktól. (Vagyis akkor is, ha a bizottság megtiltja majd az adó alkalmazását a jelenlegi formájában). Szerinte a Philip Morrisnak és a SPAR-nak – a két cégnek, amely a bizottságnál fellépett az adó ellen – az nem tetszik, hogy nekik sokat kell fizetni; arról nem beszélt, hogy mennyivel többet a kicsiknél. Úgy vélte: Brüsszel kifejezetten ezeknek a cégeknek az érdekét képviseli, nyíltan lobbizik mellettük. Idézte az Európai Bizottság belső piacért felelős tagját, Elżbieta Bieńkowskát, aki szerinte azt fájlalta, hogy a magyar kormány a külföldiektől vesz el jogokat, és azokat a magyaroknak adja. Lázár szerint azonban a kabinet célja, hogy a jogokat visszaszerezzék, és igazságosan és méltányosan osszák szét.
A biztos május végi budapesti látogatásának idején nyilatkozott a Világgazdaságnak, előrevetítve az újabb eljárásokat, és kiemelve: a külföldi cégek hátrányosabb megítélésével kapcsolatos panaszok folyamatossá váltak, ami általánosságban rontja Magyarország megítélését Európában. Néhány hete az Indexnek arról beszélt: a magyar kormány súlyos protekcionista intézkedéseket hoz, és vagy azért diszkriminál cégeket, mert külföldiek, vagy azért, mert nagyok.
Kommentár nélkül vizsgálódnak
A lehető legkényesebb témaként kezelik a nemzetközi láncok az élelmiszerlánc-felügyeleti díj brüsszeli vizsgálatát. Lapunk három nemzetközi láncot keresett az ügyben, állásfoglalásuk meglehetősen rövid. Az Auchan Magyarország Kft.-nél azt közölték: értesültek a döntésről, a vizsgálat lezárultáig figyelemmel kísérik a bizottság munkáját. A SPAR Magyarország a vizsgálat befejezéséig az ügyben nem kíván nyilatkozni. A Tesco pedig nem kommentálja az Európai Bizottság döntéseit; magát a döntést pedig tanulmányozza.Az óvatosság érthető, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkája elősegíti, hogy Magyarországon az uniós átlag felett maradjon az élelmiszer-biztonság. A felügyeleti díj beszedésének felfüggesztése a teljes piacot érinti, függetlenül attól, hogy a nemzetközi cégek azt kifogásolták, indokolatlanul nőtt meg a terhük. Körülbelül annyi terhet ró rájuk, mint a 2010–2014 között élt kereskedelmi különadó.
Egyes becslések szerint a 2015-ös felügyeleti díj kiesése akár 30 milliárd forint is lehet – jegyezte meg a Blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál. A Nébih 2015-ös költségvetése 13,4 milliárd forint díjbevétellel számol, feltehetőleg csak azzal az összeggel, amelyet a hivatal el is költhet saját magára. A legutóbb bejelentett, 2014. évi 11 milliárd forint bevételből kiindulva ezt az összeget növeli a hét nemzetközi áruházlánc (Aldi, Lidl, Penny, Auchan, Tesco, SPAR és Metro) megemelt díja, így jön ki a teljes 30 milliárd forint díjbefizetés – amelyet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 23 milliárdosnak titulált tegnap.
A felügyeleti díjbefizetés leállítása így komoly lyukat üt a Nébih gazdálkodásában, hiszen nélküle mindössze 2 milliárd forint körüli (például szolgáltatásokból származó) működési bevételre számíthat.
A 2012-ben bevezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díj az elmúlt években az érintett árbevétel 0,1 százaléka volt, valamennyi érintett vállalkozás esetében. A kis forgalmú (500 milliónál kevesebb díjalapot elérő) üzletekben ez megmaradt, ám a nagyok – az Aldi, Lidl, Penny, Auchan, Teco, SPAR és Metro – egysávos rendszerben fizetnek: 300 milliárdos alap felett már 6 százalék az elvonás. Ez csak a legnagyobb két céget, a Tescót és a SPAR-t érinti. A nagyobb cégek terhe a piaci szereplők korábbi becslései alapján akár a harmincszorosára is növekedhetett – korábban ezek a cégek évente együtt egymilliárdnál többet fizettek, most pedig 25-30 milliárdot. n H. Gy.
Az óvatosság érthető, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkája elősegíti, hogy Magyarországon az uniós átlag felett maradjon az élelmiszer-biztonság. A felügyeleti díj beszedésének felfüggesztése a teljes piacot érinti, függetlenül attól, hogy a nemzetközi cégek azt kifogásolták, indokolatlanul nőtt meg a terhük. Körülbelül annyi terhet ró rájuk, mint a 2010–2014 között élt kereskedelmi különadó.
Egyes becslések szerint a 2015-ös felügyeleti díj kiesése akár 30 milliárd forint is lehet – jegyezte meg a Blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál. A Nébih 2015-ös költségvetése 13,4 milliárd forint díjbevétellel számol, feltehetőleg csak azzal az összeggel, amelyet a hivatal el is költhet saját magára. A legutóbb bejelentett, 2014. évi 11 milliárd forint bevételből kiindulva ezt az összeget növeli a hét nemzetközi áruházlánc (Aldi, Lidl, Penny, Auchan, Tesco, SPAR és Metro) megemelt díja, így jön ki a teljes 30 milliárd forint díjbefizetés – amelyet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 23 milliárdosnak titulált tegnap.
A felügyeleti díjbefizetés leállítása így komoly lyukat üt a Nébih gazdálkodásában, hiszen nélküle mindössze 2 milliárd forint körüli (például szolgáltatásokból származó) működési bevételre számíthat.
A 2012-ben bevezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díj az elmúlt években az érintett árbevétel 0,1 százaléka volt, valamennyi érintett vállalkozás esetében. A kis forgalmú (500 milliónál kevesebb díjalapot elérő) üzletekben ez megmaradt, ám a nagyok – az Aldi, Lidl, Penny, Auchan, Teco, SPAR és Metro – egysávos rendszerben fizetnek: 300 milliárdos alap felett már 6 százalék az elvonás. Ez csak a legnagyobb két céget, a Tescót és a SPAR-t érinti. A nagyobb cégek terhe a piaci szereplők korábbi becslései alapján akár a harmincszorosára is növekedhetett – korábban ezek a cégek évente együtt egymilliárdnál többet fizettek, most pedig 25-30 milliárdot. n H. Gy. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.