Az éves terv felett a hiány július végére

Júliusban közel 71 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere, így az év első hét hónapjának halmozott hiánya 894,1 milliárd lett – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előzetes költségvetési adataiból. Az elmúlt három évben nem volt példa arra, hogy a hetedik hónap végére ilyen magas legyen a hiányszám.

A gazdasági tárca azt írta, hogy megfelelt a várakozásainak a havi deficit, a kumulált hiány azonban július végére már kissé, 1,7 milliárd forinttal meg is haladta az egész évre tervezett 892,4 milliárd forintos módosított előirányzatot. (Az eredeti tervhez képest 17 milliárdos a túlfutás.) A központi költségvetés 953,7 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22,9 milliárd forintot meghaladó többlettel zártak.

Tavaly júliusban 40 milliárd forint alatt volt a költségvetés hiánya, 2013-ban azonban ugyanebben a hónapban megközelítette a 130 milliárdot, így a deficit havi alakulása nem lóg ki az elmúlt években látott számoktól. Igaz, 2012-ben még többletet halmozott fel a büdzsé az év hetedik hónapjában.

Az NGM közleménye szerint ugyan tavaly az államháztartás központi alrendszerének halmozott deficitje 851,4 milliárd forintot tett ki ugyanebben az időszakban, a különbség elsősorban az uniós források eltérő alakulásából fakad. Igazából nem is a július, hanem a június hónap terhelte jobban a költségvetést: akkor több mint 300 milliárd forintos deficit halmozódott fel egyetlen hónap alatt.

A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei közel 280 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, mely egyrészt az évenként változó elszámolások különbségéből ered, másrészt pedig az Európai Bizottság által vizsgálat alá vont és egyeztetés alatt lévő tételek következménye – indokolja a magasabb hiányt az NGM.

Szerintük ez az uniós módszertan szerinti egyenleget nem befolyásolja, hiszen „az év végéig esetlegesen meg nem érkező, de az Európai Bizottságtól jogosan igényelt összegek bevételként elszámolhatóak”. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai mintegy 170 milliárd forinttal haladták meg az előző évi összeget, amely a felfutó kifizetéseknek köszönhető.

A gazdasági tárca nem aggódik, mert a hiány lefutása nem időarányos, vagyis az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Kiemelik, hogy az idei hiánycél változatlanul a GDP 2,4 százaléka. Pozitívumként értékelik, hogy tavaly júliushoz képest lényegesen magasabban alakultak a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek. Mindez egyrészt valószínűleg a kereslet élénkülésének köszönhető, másrészt az online kasszák fehéredési hatása továbbra is érzékelhető.

Ha az elmúlt hónapokban látott költségvetési folyamatok folytatódnának, akkor a 2,4 százalékos hiánycél nehezebben lenne elérhető, az NGM azonban valószínűleg arra számít, hogy az év végén befolyó többletbevétel kompenzálja a mostani deficitet. A nem várt eseményekre félretett költségvetés tartalékok közben jelentősen apadni kezdtek: a múlt hétre az eredetileg 100 milliárdos tartalék kétharmadát már elköltötték, azóta pedig tovább apadt a pénz.