Fúvódik a svéd ingatlanbuborék

Deflációt mért augusztusban a svéd statisztikai hivatal. Mint a csütörtöki közleményből kiderül, a fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek. Piaci megfigyelők 0,1 százalékos esésre számítottak. A jelzálogkamatok hatásától szűrt mutató viszont, amelyet a jegybank (Riksbank) nagy figyelemmel követ, a júliusi 0,9 százalékról 0,8 százalékra lassult. Az árak alakulása azonban megfelel a központi bank előrejelzésének, így az elemzők nem számítanak rá, hogy belátható időn változna az irányadó kamat, amely mínusz 0,35 százalék.

A jegybank a múlt héten döntött úgy, hogy tartja ezt a szintet, de jelezte, kész további lépésekre, ha a folyamatok mást irányt vennének. A fejlett államok központi pénzintézményeihez hasonlóan a Riksbank is vásárol értékapírokat, idén 135 milliárd korona, azaz 16 milliárd dollár értékben, hogy élénkítse a gazdaságot, és közelítse az infláció iramát a kétszázalékos célhoz. A stockholmi jegybankárok észlelik, hogy az amerikai és a brit gazdaság élénkül, s remélik, az eurózóna szerényebb fellendülése sem torpan meg. A svéd gazdaság az utóbbi két évben igen jól teljesített, 2,5 százalékkal növekedett, s a következő kettőben három százalékkal is bővülhet. Az infláció azonban nagyon messze került a céltól, ráadásul a változatlan monetáris politika következtében a korona még erősödik is.

A Riksbank éles bírálatok középpontjába került, amikor 2010 és 2011 között 0,25 százalékról két százalékra vitte fel az irányadó kamatot, abban a hiszemben, hogy a világgazdaság túljutott a pénzügyi válságon. Ám például Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász és Lars Svensson akkori jegybanki alelnök azzal érvelt, hogy ez a legrövidebb út a deflációhoz. S most a jegybank ezzel a jelenséggel küzd, miközben a negatív alapkamat hitelezési boomot indított meg. A háztartások adóssága az elkölthető jövedelemhez képest a jelenlegi 170 százalékról 190-re emelkedhet 2018-ra. A hitelezés összességében, a vállalati szektort is ideértve, 7,1 százalékkal ugrott meg az első negyedévben, miközben a nominálisan számított bruttó hazai termék (GDP) csak 4,1 százalékkal.

A lakásárak júliusban 14 százalékkal emelkedtek. A népszaporulat és a bevándorlás miatt évente csaknem nyolcvanezer új lakást kellene építeni, de az adatok elmaradást jeleznek. Stockholmban félmillióan szeretnének lakást bérelni, a várakozási idő elvileg kilenc év, hacsak valaki nem próbálkozik meg azzal, hogy némi kenőpénz fejében előbbre sorolja magát, írta a Bloomberg. A lakásbérleti árak mesterséges korlátozása miatt viszont nem épül elég lakás, mert nem éri meg befektetni. A bankfelügyelet az ingatlanpiaci és hitelezési buborék felfúvódásának a veszélyét érzékelve, most szigorítani kívánja a bankok számára előírt tőkekövetelményeket.

A fogyasztói árindexet, amely tartalmazza a jelzálogkamatok, tehát közvetve a negatív alapkamat hatását is, azért szűri a jegybank egy fix kamatú mutatóval, hogy érzékelje, a gazdaság mélyén milyen inflációs folyamatok zajlanak. Sőt, ezt a szűrt indexet még az olajárak hatásától is megtisztítja. Ennek nyomán a néhány napja kiadott inflációs jelentésben azt írta a Riksbank, hogy a fő inflációs index is eléri a kétszázalékos célt jövőre, majd azt követően meg is haladhatja azt.