Zuhanó tőzsdék a terror nyomában

Zuhanó tőzsdék, megtorpanó gazdasági növekedés, visszaeső turizmus várható a párizsi merényletek nyomán. A G20 együttes fellépést szorgalmaz a nemzetközi terrorizmus ellen.

Az idei török elnökség által Antalayába szervezett csúcstalálkozó eredetileg kiemelten foglalkozott volna a globális gazdasági növekedés serkentésével, a strukturális reformok kijelölésével, a fiatalok körében terjedő munkanélküliség csökkentésével, a nemzetközi társaságok adóztatásával, a bankok feltőkésítésével. A napirendről ezeket a kérdéseket nem vették le, de a török elnökség eleve erőltette a terrorizmus és a menekültválság megvitatását, s az aggasztó párizsi tömeggyilkosság pedig bizonyította, hogy ezek napjaink fő kérdései. Kiszivárgott hírek szerint pénteken Isztambulban meghiúsítottak egy merényletet.

Párizsban eddig 132-en veszítették életüket a hat helyszínen elkövetett támadássorozat nyomán, közel száz ember állapota kritikus, több százan megsérültek. Az országban a szükségállapot lapértesülések szerint akár 3 hónapig is eltarthat.

A péntek éjszakai akciók már szombaton felgyorsították a Bécsben folyó diplomáciai egyeztetéseket Szíriáról: John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy a résztvevők másfél éves politikai átmenetről állapodtak meg, ideértve a tűzszüneti egyezség lehetőségét is. Igaz, homályban hagyták, mi lesz a sorsa Bassár al-Aszad szír elnöknek, bár az Egyesült Államok a távozását szorgalmazza. Sok más kérdést sem oldottak meg, de orosz részről hangsúlyozták, közeledhetnek az álláspontok.

Ebbe kapaszkodhat bele a csúcson Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki egy éve a brisbane-i húszas találkozóról idő előtt távozott az ukrajnai válságban játszott szerepét ért bírálatok és a szankciós fenyegetések miatt. Most informális megbeszélést folytathatott Obamával – aki külön tárgyal Szalman szaúdi királlyal is a szír helyzetről. Egyetértettek abban, hogy a bécsi megállapodás jó kiindulópont a rendezéshez. Közben Bécsben bejelentették, hogy Jordánia egyezteti, mely szíriai fegyveres csoportokat kell bevonni a tűzszüneti tárgyalásokba. Bizonyosan nem tartozik ide az Iszlám Állam, amely közös ellenségnek lett kikiáltva.

– A szabad világ igazi ellensége az Iszlám Állam – fogalmazott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vasárnap a G20-rendezvény színhelyén, jól tükrözve az általános hangulatot. Hozzátette: arra kéri a csoport tagjait, hogy vegyék ki részüket a menekültválság kezeléséből. Kiszivárgott információk szerint a kétnapos csúcs záróközleménye sürgeti a biztonsági készültség fokozását, elismeri, hogy a migráció globális hatású jelenség, s a tagországok készek az illetékes nemzetközi intézmények pénzügyi megerősítésére, bár utóbbi kérdésben Oroszország és Kína álláspontja még nem kristályosodott ki.

A párizsi merényletek miatt a menekültválság kezeléséről az unióban kibontakozó vitára reagálva azt hangoztatta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hogy nem volna szabad keverni a bűnözőket az előlük menekülőkkel, s a legésszerűbb politika szerinte továbbra is a kvóták bevezetése az EU-ba érkezők tagországok közötti szétosztására. Az EU soros elnökségét ellátó Luxemburg pedig péntekre összehívta az uniós belügy- és igazságügyi miniszterek rendkívüli tanácskozását.

Az Iszlám Állam terrortámadása miatti sokkot a vasárnap nyitva tartó közel-keleti tőzsdék szenvedték meg elsőként: az egyiptomi tőzsde EGX indexe 4 százalékkal esett nyitás után, a dubai tőzsde 3,6 százalékkal zuhant, sok papírt fel kellett függeszteni. A lapzártánk után nyitó ázsiai piacokon szintén esést vártak az elemzők. Nehéz nap elé néz ma Európa is, de katasztrofális zuhanást általában nem vártak a szakértők, már csak azért sem, mert a hétvégén volt idő feldolgozni a történteket. A túlreagálás kivédésének érdekében a Euronext szóvivője jelezte: a párizsi tőzsde rendben kinyit hétfőn. Az szóba se került, hogy a legfontosabb piacok, London és Frankfurt zárva maradnának.

Összességében az elemzők 2 százalék körüli csökkenésre számítanak a hétfői európai kereskedésben, de Párizst nagyobb eladási hullám is sújthatja. A londoni közlekedési hálózat elleni 2005. júliusi merénylet utáni napon a FTSE 100 1,4 százalékkal csökkent, egy évvel előtte, a csaknem 200 áldozattal járó madridi után az IBEX 2,2 százalékkal esett. Az USA-ban 2001. szeptember 11. után négy napig nem nyitottak ki a tőzsdék, azt követően az S&P 500 öt nap alatt 12 százalékot esett.

Megérezheti a támadást a gazdaság is

A támadásoknak már rövid távon is érezhető hatásai lehetnek az unióban: a párizsi támadás még egy okot adhat az Európai Központi Banknak a gazdaságélénkítés felpörgetésre, hiszen várhatóan mind a fogyasztói, mind az üzleti bizalom meggyengül, nemcsak Franciaországban, hanem az eurózóna többi nagy országában is, beleértve Németországot. A harmadik negyedévben váratlanul jól teljesítő francia gazdaságot érzékenyen érintheti, hogy a támadás a karácsonyi idegenforgalmi szezon előtt történt – Franciaország a világ legnagyobb fogadóországa, a turizmus adja a GDP 7,5 százalékát. Rövid távon ráadásul nagy biztonsági kihívást jelenthet, hogy november 30. és december 11. között éppen Párizsban lesz a klímacsúcs, több ezer résztvevővel a világ minden tájáról, állam- és kormányfőket is beleértve. A 2016 júniusában Franciaországban rendezendő foci-Eb-re pedig elvben százezreket várnak – a mostani támadások egyik célpontja nyilván nem véletlenül volt a nemzeti stadion –, de az eddigi nyilatkozatok szerint fel sem merülhet, hogy ezt ne rendezzék meg, vagy más országba vigyék. A már meghozott biztonsági intézkedések addig is gondokat okozhatnak a karácsony előtti kereskedelmi és utasforgalomban: a francia határok lezárását már péntek éjjel bejelentette François Hollande államfő. Ez elsősorban a kifelé irányuló forgalomra vonatkozott, ám minden más mozgásban is komoly ellenőrzésekre kell számítani. Azóta az Egyesült Királyság is bejelentette a határőrizet szigorítását, mindenekelőtt az országba érkező tehergépjárműveket illetően, de a személyforgalomban is.