Beavatkozhat a svéd jegybank, aggasztóan alacsony az infláció

Bár az unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága a svéd – lendületes fogyasztással és a beruházások kiugróan gyors élénkülésével – a jegybank (Riksbank) mégis arra kényszerülhet a szerdán kezdődő ülésén, hogy a mínusz 0,35 százalékos alapkamatát még tovább csökkentse. Erre azért lehet szükség, hogy a döntéshozók számára is meglepően alacsony inflációt (decemberben a várt 0,26 százalékkal szemben csak 0,1 százalékos volt a pénzromlás) növelje, és megakadályozza a korona erősödését.

A Roubini Economics szerint 10-15 bázisponttal viheti lejjebb irányadó kamatát a Riksbank, hogy elébe vágjon az Európai Központi Bank (EKB) márciusban várható újabb lazítási ciklusának, ami a korona erősödését és így az importárak esését váltotta ki. A svéd deviza árfolyama az euróhoz képest szeptember és december vége között 9,6-ról 9,1-re erősödött, majd gyengült, jelenleg 9,4–9,5 között mozog. A gyengülés részben annak a következménye, hogy Stefan Ingves bankelnök nemrégiben jelezte: nincs elvi korlátja a devizapiaci beavatkozásnak a kurzus védelmében.

A Bloomberg által megkérdezett tizenhat közgazdász közül nyolc arra számít, hogy most nem lép a jegybank, ám a másik nyolc úgy véli, csökken a kamat. Elképzelhető az is, hogy akár már ezen a héten vagy még az első fél évben bővíti eszközvásárlási programját is a Riksbank, amely most küldte meg a múlt évről szóló jelentését a parlamentnek. Ebben további laza monetáris politikát ígér, ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az alacsony kamatok miatt a pénzügyi stabilitást veszélyeztető módon élénkül az ingatlanpiac, és a háztartások adóssága is sebesen emelkedik.

A Riksbank célja az, hogy a fogyasztói árindex két százalékra kapaszkodjon fel. A mélyben megbúvó inflációs trendeket jobban kifejező, a jelzálogkamatokat kiszűrő index 0,9 százalékon áll, az energiaárak hatásával korrigált magmutató pedig 1,4 százalékos változást sejtet.