Lendületet vett a gazdaság

Leginkább a szolgáltatások, kisebb mértékben az ipari termelés és a mezőgazdaság növekedése miatt 2,6 százalékkal bővült a magyar gazdaság a második negyedévben éves alapon, ami csaknem háromszor akkora, mint az év első három hónapjában látott, kiábrándítóan gyenge ütem. A statisztikai hivatal gyorsbecslése szerint az építőipar fékezte a GDP-növekedést, ami nem csoda, hiszen az EU-források hiányától szenvedő ágazat termelésének egynegyede tűnt el az időszakban.

A felpattanás még így is igen erősnek számít, hiszen a GDP-növekedés üteme 0,5 százalékponttal haladta meg a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok 2,1 százalékos becslését. A Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium is meglepődött a kedvező adaton, de ha kiszűrjük a naptárhatást – vagyis a munkanapok számával korrigáljuk az indexet –, akkor alacsonyabb, 2,2 százalékos GDP-növekedést hozott a második negyedév. Ennél is kedvezőtlenebb képet látunk, ha az Európai Unió statisztikai hivatala által fontosnak tekintett, szezonális hatásoktól és naptárhatástól is megtisztított adatot nézzük, amely 1,7 százalékos GDP-növekedésről tanúskodik a második negyedévben.

Az elemzők sem értik, hogy miért látható ilyen nagy eltérés az adatok között, hiszen ez egyáltalán nem megszokott. A Világgazdaság úgy tudja, hogy több tényező együttes hatása okozhatta okozta azt, hogy a 2,6 százalékos nyers GDP-növekedésnél csaknem egy százalékponttal alacsonyabb, 1,7 százalék volt a tisztított adat. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy a munkanapok számának eltérése mellett szerepet játszott, hogy a szökőnaphatás a második negyedévre is áthúzódhatott. A két legfontosabb tényező azonban a húsvéthatás – míg tavaly áprilisban volt a húsvét, addig idén márciusban –, valamint az első és a második negyedév közötti nagy ütemkülönbség volt. „Ez utóbbi lehetett a legnagyobb hatással a GDP-re” – magyarázta a szakértő.

Fékezett az ipar júniusban

Júniusban 0,3 százalékkal csökkent az ipari termelés a májusi 9,4 százalékos növekedés után a KSH részletes adatai szerint. Nem túl jó jel, hogy visszaesett az export- és a belföldi értékesítés is. A járműgyártás és az élelmiszeripar termelése kismértékben nőtt, azonban az elektronika két számjegyű bővülést mutatott. A fém alapanyagok gyártása kissé csökkent, a gépgyártás pedig 30 százalékkal hanyatlott. A feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek visszaesése és az összes megrendelés szerény bővülése azt vetíti előre, hogy 3–6 százalék között nőhet az ipar a következő hónapokban.

A szezonális igazítás nem tolerálja, ha nagy különbségek vannak egyes negyedévek között, a magyar gazdaság szerkezetátalakulása (például az autóipar súlyának növekedése) és az első negyedévben látott egyszeri tényezők azonban mind kihívást jelentenek, hogy megragadjuk a gazdasági növekedés trendjét. Az első negyedében az EU-források kiesése mellett – amelyek 2014-es és 2015-ös gyorsuló lehívása 3 százalék feletti növekedést biztosított több negyedéven keresztül – egyes nagy autógyárak termelésének leállása okozta a lassulást. A második negyedévben az autógyárak újra felpörgették a termelésüket, valamint a költségvetés elkezdte előfinanszírozni az EU-támogatásokat, Brüsszelből ugyanis még várni kell a 2014–20-as költségvetési ciklus kifizetéseire.

A részletek még nem láthatók a második negyedévről, de felhasználási oldalról bizonyára a fogyasztás és az export hajthatta a GDP-növekedést. A válság óta nem látott béremelkedés mellett az is segíthette a fogyasztást, hogy a boltok április végétől újra kinyithattak vasárnaponként. Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint a fogyasztás növekedése jó alapot teremt arra, hogy a hitelezési is beinduljon, és megfelelő ütemben növekedjen a következő években. Varga Mihály sajtótájékoztatóján a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy a beruházásoknál nem számít jó teljesítményre. „Ha az építőipar gyengébb, akkor a beruházások se tudják húzni a növekedést” – hangsúlyozta. Szerinte azonban az is látható, hogy még a beruházások bővülése nélkül is 2,5-3 százalékos a gazdasági növekedés.

Varga Mihály szerint az év második felében gyorsulhat a GDP-növekedés, így elérhető a kormány idei 2,5 százalékos terve. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény és a lakásáfa csökkentése miatt jobban teljesíthet az építőipar, fennmaradhat a gyors béremelkedés – ami hajtja a fogyasztást –, bővülhet a mezőgazdaság, és az EU-források lehívása is segíteni fogja a fellendülést. A banki elemzők és gazdaságkutatók ennél óvatosabbak, s úgy fogalmaznak, hogy 2 százalék körüli, esetleg azt kissé meghaladó növekedés elérhető az év egészében, de ehhez is érdemi gyorsulás kell az év hátralévő részében. Az első fél évben ugyanis a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal nőtt a GDP, szezonálisan igazítva pedig 1,2 százalékos volt az ütem.

Az igazi gyorsulás azonban jövőre várható, amikor 3 százalék közelébe gyorsul a GDP-növekedés, addigra ugyanis beérnek a kabinet ösztönzői, és az EU-támogatások kifizetése is újra csúcsra pöröghet.