Több változatban készítik elő az adóhatóság csodafegyverét

Lendületet adhat az elektronikus számlázás terjedésének az online adattovábbítás bevezetése – hangsúlyozta  Mester Zsanett, az EY managere egy háttérbeszélgetésen. Kiemelte: a piaci szereplők jelenleg várják annak a jogszabálynak a tervezetét, amely meghatározza, hogy a százezer forint áfatartalmú számlák esetében milyen adatokat, milyen időközönként és hogyan kell majd 2017 július elsejétől online továbbítani a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak (NAV). A hatóság csodafegyverének tartott rendszerről annyit tudni, hogy törvényben határozták meg a bevezetésének jövő nyári határidejét, ám a részletkérdések most dőlnek el. A szereplők abban reménykednek, most lesz valóban arra idő, hogy a rendszert teszteljék is (Az előzetes elképzelések szerint akár már januártól indítottak volna egy tesztidőszakot az erre önkéntesen jelentkező vállalkozásoknak).

A szakértő szerint a vállalkozások számára nem lesz teljes újdonság a rendszer, hiszen voltak ennek előzményei. Jelenleg az egymillió forint áfatartalommal rendelkező számlák esetében részletes elszámolást kell küldeni az áfabevallások mellékleteként, miközben a számlázóprogramokban is meg kellett jeleníteni a NAV esetleges adatlekérésére szolgáló menüpontot (amely a hatóság előírásai szerinti struktúrában szolgáltat adatokat). Mester Zsanett elmondta: a számlázás maga nem feltétlenül kell teljesen megváltozzon, például a papíralapú számlák is maradhatnak, csak ezekről adatot kell majd szolgáltatni elektronikus formában, online. A kérdés most az, hogy mindez, milyen kötelezettségeket ró a vállalkozásokra: milyen gyakran, milyen formában kell adatot szolgáltatni. Az online adattovábbítás nem feltétlenül realtime – tette hozzá a szakértő, vagyis nem feltétlenül kell a számla kiállításának pillanatában az adóhatóság felé is továbbítani az adatokat.

Az elektronikus számlázás és elektronikus archiválás esetén persze könnyebb lesz megfelelni az új elvárásoknak is, de még akkor is, ha egy vállalkozás számlázóprogramot használ a papíralapú bizonylatok előállításához. (Az elektronikus számlázás esetén digitálisan is írják alá a számlát, és így is kell azt tárolni. A viszonylag szigorú hazai szabályok miatt ez a módszer kevéssé elterjedt: nálunk csak minősített aláírás használható, míg más országokban nem ennyire szigorú az e-bizonylatolás). Mester Zsanett szerint az elektronikus számlázás egyb előnyei (az alacsonyabb költségek – a levelezés hiánya – a gyorsabb átfutási idő, az átláthatóság és a visszakereshetőség) miatt ez a rendszer egyébként is terjedne, ám az új előírások után mindenkinek érdemes lehet majd átgondolni ennek alkalmazását.

Jelenleg két változatban gondolkodnak a kormányzatnál. Az egyikben ban az EKÁER-hez hasonlóan előírnák, hogy milyen adatokat, milyen formában kér az adóhatóság, és azt a vállalkozások töltenék fel, küldenék be ezeket. Mester Zsanett szerint ez utóbbi megoldás könnyebben és egyszerűbben megvalósíthatónak látszik, hiszen a már egyébként létező korábbi rendszerek alapján a számlázóprogramok egyszerűbb módosításával lehetne áttérni. Ez a cégek számára költségkímélőbb megoldás is volna – hangsúlyozza a szakértő.

A másik elképzelés az online pénztárgépekhez hasonló megoldás volna: egy külön adattovábbító egységgel oldanák meg a kért adatok továbbítását. Ez  bizonnyal előnybe hozná azokat a vállalkozásokat, amelyek ilyen adattovábbítási egységeket gyártanak. Kézenfekvő, hogy a pénztárgépekbe ilyen egységeket gyártó cégeknek volna ez jó üzlet.