Továbbra sincs semmi jele annak, hogy a Brexit-szavazás nyomán jelentősen lassulna a brit gazdaság: a növekedésért elsősorban felelős szolgáltatói szektor beszerzésimenedzser-indexe (PMI) decemberben 56,2 pontra nőtt a novemberi 55,2-ről.
Ilyen magasban már több mint egy éve nem járt az index – amely 50 pont fölött az adott ágazat bővülését jelzi –, miközben az elemzők inkább csökkenést vártak. A szolgáltatási mellett a feldolgozóipari, illetve az építőipari PMI-t is magában foglaló kompozit index 56,7 pont lett, legutóbb 2015 júliusában volt ennél feljebb. Mindezek alapján a mutatókat összeállító IHS Markit úgy látja, hogy a negyedik negyedévben a brit GDP-növekedés megismételhette a harmadik negyedévi 0,5 százalékos tempót. A Bank of England (BoE) következő lépése inkább egy kamatemelés lehet, semmint egy vágás – közölte a Markit vezető közgazdásza, Chris Williamson, hozzátéve: a döntéshozókat azért nyilván aggasztja a kilépési bizonytalanságok várható lassító hatása. A BoE tavaly augusztusban – a júniusi népszavazásra reagálva – történelmi mélypontra, 0,25 százalékra vitte le az alapkamatot, és további csökkentéseket ígért, amiből semmi sem lett. A jegybank monetáris tanácsa legközelebb február 2-án tart kamatdöntő ülést.
Az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló tárgyalások megkezdéséig elvben nem sok van hátra. Theresa May brit miniszterelnök korábban 2017. március végét jelölte meg a szándék bejelentésének végső határidejeként, decemberben pedig azt közölte, januárban ismerteti, hogyan képzeli el a folyamatot, illetve milyen feltételeket akar elérni. Még ebben a hónapban annak is ki kell derülnie, hogy a brit legfelső bíróság szerint a parlamentet is be kell-e vonni a döntéshozatalba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.