Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit gyáripar beszerzésimenedzser-indexe (BMI) decemberben 56,1-re - 30 havi csúcsra - emelkedett a novemberben mért 53,6-ről.
Az 50 feletti BMI-indexek a vizsgált szektorok teljesítményének erősödését jelzik, így a mutató a brit gyáripar egyre robusztusabb aktivitására utal.
Az IHS Markit londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy a szektor hosszú távra visszaszámolt BMI-átlaga 51,5. A ház kimutatása szerint a brit feldolgozóipar aktivitási mérőszáma öt hónapja folyamatosan a szektor teljesítményének bővülését jelzi.
A decemberi feldolgozóipari BMI-index keddi ismertetetéséhez fűzött kommentárjában Rob Dobson, az IHS Markit vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy a kibocsátási teljesítményt és az új megrendelések állományának változását mutató részindexek a havi BMI-felmérések 25 éves történetében a legmagasabbak közé tartoznak.
Dobson szerint történelmi visszatekintésben az átfogó decemberi ipari BMI-index a brit feldolgozószektor teljesítményének 1,5 százalékhoz közelítő ütemű negyedéves növekedésére utal, ami "meglepően robusztus" bővülés, tekintettel a lanyha tavalyi évkezdetre és a brit EU-tagságról rendezett júniusi népszavazást követő bizonytalanságokra.
Tavaly júliusban, a népszavazás utáni sokk hatására a gyáripari BMI 48,3-re zuhant, miután a június 23-án tartott referendumon a választók többsége arra szavazott, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
A feldolgozóipari és a szolgáltatási szektor júliusi aktivitását együttesen mérő összágazati beszerzésimenedzser-index is mélyen 50 alá, 47,7-re esett a tavaly júniusi 52,4-ről. Ez 87 havi mélypont volt: a brit feldolgozóipari és szolgáltatási szektor kompozit BMI-indexe 2009 áprilisa, a globális pénzügyi válság legintenzívebb szakasza óta nem volt olyan alacsony, mint az EU-referendum utáni hónapban.
A Financial Times által kérdezett közgazdászok az azóta ismét erőteljessé vált reálgazdasági teljesítmény ellenére sem látják derűsnek a brit gazdaság közeljövőjét. A londoni gazdasági napilap minden év elején felmérést készít gazdasági szakértők körében arról, hogy miként vélekednek a következő tizenkét hónap kilátásairól. Az idei vizsgálatba bevont 122 közgazdász közül a lap keddi ismertetése szerint 55 százalék "markáns", további 20 százalék "jelentős" lassulást vár a brit hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemében. A markáns lassulást várók 1,1-1,5 százalékos, a jelentős megtorpanást valószínűsítők 0,6-1 százalék közötti növekedéssel számolnak az idén a tavalyi évre becsült 2,1 százalékos GDP-bővülés után.
Gyorsulást, vagyis 2,1 százaléknál nagyobb ütemű idei növekedést csak a válaszadók 4 százaléka jósolt. A felmérésbe bevont közgazdászok 48 százaléka mondta azt, hogy összességében borúlátóbban ítéli meg a brit gazdaság kilátásait, mint egy évvel ezelőtt, és csak 16 százalékuk derűlátóbb, mint tavaly ilyenkor.
Az EU-tagsági népszavazás várható gazdasági következményeit a brit vállalati szektor is borúlátóan ítéli meg.
A Deloitte üzleti tanácsadó cég legújabb negyedéves felmérésében 119 brit nagyvállalat pénzügyi igazgatóit kérdezte arról, hogy véleményük szerint a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése milyen hatással lesz vállalatuk működésére. A válaszadók 27 százaléka cége idei kilátásait még kedvezőnek nevezte, 66 százalékuk azonban attól tart, hogy a Brexit hosszabb időtávlatban már negatív hatást gyakorol vállalatuk üzleti környezetére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.