Nem nő az ipar súlya

Tavaly nem közeledtünk a kormány céljához, hogy az ipari termelés 2020-ig érje el a GDP 30 százalékát, és egyre inkább úgy tűnik, az idei év sem az ipar súlyának növekedéséről szól majd. A világgazdasági válság után az ipar volt a gazdaság húzóereje, a Magyarországra települő autógyárak termelésének folyamatos felfutása révén a 2009-es 20 százalékról 2015-re 24,6 százalékra emelkedett a feldolgozóipar súlya a gazdaságon belül. Tavaly azonban megállt az autóipar szárnyalása, csak stagnált a legnagyobb súlyú alág teljesítménye, így az ipari termelés érdemben nem járult hozzá a GDP-növekedéshez. A 2015-ös 7,4 százalék után tavaly 0,9 százalékkal nőtt az ipari termelés, ami elmarad a GDP 2 százalékos bővülésétől.

Az autógyárak ma már teljes kapacitás közelében termelnek, a modellváltások és -frissítések rendszeresen megtörik a lendületet, tavaly pedig volt olyan gyár, ahol csökkent a termelés. Az autógyártásnak való kiszolgáltatottság folyamatosan nőtt 2009 óta, ami ellensúlyozta az elektronikai szektor mélyrepülését. Tavaly viszont már – a Nokia gyár termelésének leállása és bezárása után éveken keresztül hanyatló – elektronika mentette meg az ipari termelést a visszaeséstől: a számítógépek, elektronikai és optikai cikkek gyártása 9,3 százalékkal nőtt.
Az idei évben minden bizonnyal nem nő tovább az ipar súlya a GDP-n belül, a legtöbb elemző 2–4 százalék közötti növekedésre számít. A gazdasági növekedésnek idén a fogyasztás lehet a legerősebb támasza, ami leginkább a szolgáltatások bővülésében csapódik le termelési oldalról. A kis súlyú építőipar növekedése is jóval meg fogja haladni az iparét, miután ez a szektor függ leginkább az EU-forrásoktól, idén pedig nő az uniós pénzek felhasználása.

Elemzők szerint nem is nagy baj, hogy idén nem nő tovább az ipar súlya, miután így is Magyarországon az egyik legmagasabb az Európai Unió országai közül, mi több, a technológiai élvonalhoz nem az ipar, hanem a szolgáltatások és a robotika fejlesztésével vezet az út, ez pedig szükségszerűen sok esetben az ipar GDP-arányos súlyának visszaszorulásával jár. A tavalyi termelékenységi adatok sem alakultak túl fényesen: az egy alkalmazottra jutó ipari termelés 1,2 százalékkal csökkent egy év alatt.

Az ipar GDP-n belüli súlyának növelése fontos célja az Irinyi-tervnek, ahogyan az is, hogy ez diverzifikáltan történjen, több ágazat (például védelmi ipar, egészségipar, élelmiszeripar) vegye ki a részét a növekedésből. A következő években azonban leginkább ismét a nagy autógyárak bővítenek tovább Magyarországon. Kapacitásaik növelése miatt pedig még nagyobb súlyuk lehet az ipari termelésen belül. Ennek hatására 2018-ban az ipar ismét dinamikus növekedési pályára kerül, ugyanakkor fontos, hogy elsősorban megint csak az autógyártók miatt, így az iparnak a járműgyárak termelésétől való függése még nagyobb lesz.