Gyors növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság

Idén 3,6 százalékos, míg jövőre 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság, amely csütörtökön tette közzé Brüsszelben az esedékes tavaszi gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagállamokra nézve. A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss értékelésében emlékeztetnek rá, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly „csak” 2,0 százalékkal nőtt, miközben a bővülés 2015-ben még 3,1, 2014-ben pedig 4 százalékos volt.

A növekedés 2016-os visszaesése főként annak tudható be, hogy mérséklődött az uniós források felhasználása és ezáltal csökkent azok növekedésserkentő ereje. Az adatokból kiderült, hogy a beruházások 15,5 százalékkal visszaestek, a magánfogyasztás azonban a bérek és foglalkoztatottság emelkedése nyomán 5 százalékkal nőtt. A bizottság szerint a következő időszakban ugyanakkor várhatóan élénkülnek az uniós és a magánberuházások, ahogyan a háztartások fogyasztása is tovább nőnek a bérek emelkedése, a kedvező munkaerőpiaci fejlemények, illetve a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának javulása következtében. A tavalyi év után a 2017-es és 2018-as növekedésnek is a háztartások fogyasztása lesz a fő hajtóereje, amely idén 4,8, azt követően 3,3 százalékkal fog bővülni.

A várakozások szerint növekedésserkentő hatása lesz a kormány által bejelentett fokozatos minimálbéremelésnek, illetve járulék- és társaságiadó-csökkentésnek is. A bizottságnál a magyar kereskedelmi többlet csökkenésére számítanak, minthogy a belső kereslet emelkedése valószínűleg az import növekedését fogja maga után vonni, a magasabb bérek nyomán pedig mérséklődni fog az export dinamikája. A kivitel növekedése ennek ellenére továbbra is erős marad, amit különösképpen a gyártási kapacitások fejlesztése segít, főként az autóipari ágazatban.

A szakértők úgy vélik, hogy a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik majd, idén 4,1 százalékos, 2018-ban pedig 3,9 százalékos lesz a tavalyi 5,1 százalékot követően. Mint írták, a foglalkoztatottság 2016-ban rekordszintet ért el, amelyhez a magánszektor és a közmunkaprogram is hozzájárult, de ennek további javulása valószínűleg lassulni fog a munkaerőpiac szűkülésével, illetve a szakképzettség terén eltérő kereslet és kínálat további távolodása miatt.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint az infláció fokozatosan emelkedni fog, a fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalékról 2017-re 2,9 százalékra, majd 2018-ra 3,2 százalékra ugrik a kereslet növekedése nyomán, és átlépi a jegybank 3 százalékos célját. A költségvetési deficit a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt marad, a tavalyi 1,8 után az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,3, jövőre pedig 2,4 százalék körül várható az Európai Unió prognózisa szerint. Az államadósság tavaly a GDP 74,1 százalékára mérséklődött, 2017-ben 72,6, 2018-ban pedig 71,2 százalékra lehet számítani – írták a dokumentumban.