Nem készül szigorításra a svéd jegybank

A svéd központi bank, a Riksbank kedden mínusz 0,5 százalékon hagyta az irányadó repokamatlábat, és közölte, hogy kitart a 290 milliárd koronás kötvényvásárlási programja mellett. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A bank bejelentette azt is, hogy a magasabb infláció és a stabilabb nemzetközi környezet miatt a korábbinál is valószínűtlenebb a repokamatláb további csökkentése a közeljövőben. A Financial Times szerint közgazdászok arra számítanak, hogy 2019-ig negatív marad a kamat.

A svéd gazdaság kicsattanó egészségnek örvend, az inflációs mutató 1,7 százalékon áll. Ám a jegybank szerint el kell érnie a 2 százalékot, mielőtt változtatnának a monetáris politikán, amely az egyik leglazább Európában, de gyengíti a koronát, és hatással van a kötvénypiacra is. A kétéves svéd kötvények hozama 2014 vége óta negatív tartományban, pillanatnyilag mínusz 0,71 százalékon áll, a tízéves papírok hozama is csak hajszállal emelkedett nulla fölé. A korona árfolyama 2016-ban hatéves mélypontra zuhant az euróhoz képest, átlépte a 10 koronás történelmi határt. Kedden a korona gyengült arra a hírre, hogy a jegybank nem zárta ki egyértelműen a további lazítást.

A Riksbank könnyen magára maradhat kamatpolitikájával, a jelek ugyanis arra mutatnak, hogy Norvégia, Kanada, Nagy-Britannia és az eurózóna is inkább a szigorítás felé tart. Mario Draghi, az EKB elnöke – egyébként félreértett – szavai nyomán eladási hullám indult el a kötvénypiacon, mert a befektetők arra számítanak, hogy vége az ultraalacsony kamatok korának, és a jegybankok befejezik a kötvények korábban precedens nélküli felvásárlását – emlékeztetett a Finan­cial Times.

A piaci láz hatására a svéd kötvények hozama hathetes csúcsra ugrott: a kétéves papíroké mínusz 0,62, a tízéveseké mínusz 0,66 százalékra, a korona 1,1 százalékkal erősödött az euróhoz képest.