Brexit: nem lesz elég vámtisztviselő, ha nincs kereskedelmi megállapodás?

A londoni gazdasági napilap hangsúlyozza, hogy a vámosok szakképzése hosszú ideig tart – Németországban például három évig, Franciaországban két évig -, ráadásul az EU-ban maradó országok a Brexit-tárgyalások bizonytalan kimenetele miatt egyelőre vonakodnak vámhatóságaik létszámának emelésétől.

A lap szerint mindezek miatt egyes EU-tagországok számára máris túl késő van ahhoz, hogy 2019 márciusára, a brit EU-tagság megszűnésének valószínűsíthető időpontjára elégséges létszámú szakszemélyzetük legyen a hirtelen megnövekvő vámhatósági eljárások elvégzésére.

A Financial Times szerint kereskedelmi megállapodás nélkül akár az ötszörösére is növekedhet a vámáru-nyilatkozatok mennyisége Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelmében, és e dokumentumtömeg feldolgozásához egyedül Nagy-Britanniában ötezer új vámtisztviselőre lenne szükség 2019 márciusáig.

London a brit EU-tagság megszűnésével együtt ki akar vonulni az Európai Unió egységes belső piacáról és a vámunióból is, ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az EU-val. E stratégia kockázataira azonban a brit üzleti szektor már többször is figyelmeztette a kormányt.

Az üzleti élet képviselőinek ismétlődő felhívásai szerint ugyanis ha a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon mégsem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni, akkor az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne érvénybe, ez pedig vámokat jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben. Szakértők szerint ez például a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan költségtöbbletet jelentene.

Londoni elemzőházak mindemellett a vámadminisztrációs költségek hatalmas mértékű megnövekedésének kockázataira is felhívták a figyelmet.

Az Institute for Government (IfG) nevű, a kormányzati tevékenység elemzésére szakosodott független gazdasági tanácsadó és kutatócég erről összeállított, minap ismertetett 54 oldalas tanulmányának szerzői közölték: számításaik szerint ha Nagy-Britannia kilépése után a kereskedelmi és szállítmányozási vállalatoknak vámáru-nyilatkozatokat kellene kitölteniük, az ezzel járó plusz adminisztráció az uniós partnerekkel kereskedő 180 ezer brit cégnek – zömükben kis- és középvállalatoknak – évente 4-9 milliárd font (1400-3100 milliárd forint) közötti többletköltséget okozna. Egy-egy vámáru-nyilatkozat feldolgozása az IfG szakértői szerint 20-45 font közötti összegbe kerülne, és évente 200 millió ilyen dokumentumot kellene kitölteni.