A blokklánc az internethez hasonló jelentőségű lehet

A blokklánc az értékek szabad áramlását teszi lehetővé – jelentette ki Szilágyi Imre. A keddi Budapest Blockchain Konferencia főszervezője úgy vélte, ugyan egyelőre gyerekcipőben jár a technológia, de már látható, hogy a blokklánc, mint egy decentralizált, hiteles és megmásíthatatlan nyilvántartás hol és hogyan fogja megváltoztatni üzleti és gazdasági életünket.

Elsősorban a bankrendszert változtatja meg a decentralizált elszámolási rendszer – vélte Szilágyi. Hozzátette:

nemcsak a bankolás lesz gyorsabb és egyszerűbb, de az értékpapírpiaci, a kötvénypiaci tranzakciók is megváltozhatnak a közvetlen fizetés és elszámolás miatt.

Az ellátási és beszállítói láncok menedzselését is felforgathatja: nagy feladat nyomon követni és nyilvántartani az egyes termékek útját, a blokklánc erre hiteles, gyors és átlátható megoldást kínál.

Az ingatlanpiac is komoly változásokra számíthat nemcsak a hiteles és hamisíthatatlan nyilvántartás és az okosszerződések, de a fizetési és elszámolási lehetőségek miatt is. A negyedik terület minden olyan szavazás, akár egy választás, ahol hamisíthatatlan nyilvántartásra van szükség. Szilágyi szerint általánosságban minden olyan területet megváltoztathat, ahol hiteles nyilvántartásokra van szükség.

Ebben a folyamatban magyar informatikusok és programozók is részt vesznek és már magyar fejlesztésű kriptovaluta is keres befektetőt. A probléma Szilágyi szerint, hogy a blokkláncot a hazai döntéshozók még mindig egy, a Bitcoin árazását övező lufinak tekintik, mintsem egy forradalmi technológiának. Pedig a blokklánc akkora hatással lehet a világunkra, mint az internet volt – emelte ki.

A technológia jövőformáló erejében Bod Péter Ákos is egyetértett. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke úgy vélte, 2009-es megjelenésekor jogos igényt elégített ki a Bitcoin, mikor a globális pénzügyi válság után megrendült a bizalom a fennálló piaci rendszerben. A nagyközönség egy bankoktól független, decentralizált fizetési mechanizmus kívánt – fogalmazott.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a blokklánc technológia, hiába épül be a jelenlegi hálózatainkba, nem változtatja meg alapjaiban a világgazdaságot, továbbra is szükséges lesz a többszintű bankrendszer, mivel az olyan feladatokat is ellát, amit a blokklánc-technológia nem vált ki.

A volt jegybankár azonban nem nyilatkozott optimistán hazánk lehetőségeiről, hangsúlyozta:

Magyarország versenyképessége a világátlag közelében van, a Visegrádi Négyek között sereghajtóak vagyunk e téren, valamint a középfokú és felsőoktatás színvonala sem tartozik a világelitbe.

Az összetett kriptovaluták legnagyobb előnye, amely valóban nagy hatással lehet mindennapjainkra, az okosszerződések világa. Petrovics Péter kriptovaluta-fejlesztő úgy magyarázta: az okosszerződés egy, a felek által megállapított feltétel, kód a blokkláncban, amelynek végrehajtását maga a blokklánc ellenőrzi, nincs tehát szükség közvetítő közegre, harmadik félre.

Az okosszerződések publikusak, bárki által megvizsgálhatóak, tehát a rendszer teljesen transzparens, a szerződéses feltételeket pedig nem lehet megváltoztatni, mivel kriptografikusan kódolják azokat a blokkláncba. Az okosszerződéssel a felek megállapodása olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabbá válhat, mint a mostani, ügyvédeket és bankszámlát tartalmazó modellben – vélte a szakértő.

Felhívta a figyelmet: az okosszerződésekkel nemcsak fizetőeszközt, hanem tulajdonjogot, értékpapírokat, bármely jogosultság cseréje, adásvétele elképzelhető, csak a befogadó platform hatékonysága szab gátat a szerződés összetettségének. Hozzátette ugyanakkor, hogy matematikailag bizonyított: egy program nem tud felkészülni minden eshetőségre, valamint a rendszer gyerekcipőben jár, egyelőre nem képes bonyolult, komplex szerződéses feltételek értelmezésére.

Tuan And Trinh, a Corvinus Fintech Center vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az első kritpovaluta, a Bitcoin rendszerének megvannak a maga hibái, kiemelte, hogy egy tranzakció energiaigénye 5000-szer több, mint egy VISA rendszeren futó tranzakcióé. Úgy vélte ugyanakkor: idén már konkrét szabályozás alá vonják a kriptovalutákat, ez a feltétele annak, hogy a digitális pénzek be tudjanak épülni a közigazgatásba és a társadalmunkba.

Pajor Dávid tőkepiaci szakjogász hangsúlyozta: ugyan a kriptovalutákra nincs sem hazai sem uniós szabályozás, de az Európai Unió Bírósága egy 2015-ös ítéletében kimondta: a Bitcoin közvetlen, szerződéses fizetőeszköz, a felek egymás közti ügyleteikben használhatják. Mint fogalmazott: az Európai Bizottság támogatólag áll a virtuális valutához, egységes szabályozásra készül, tagállami szinten pedig egyelőre „megtűrik” a jelenséget.

https://www.vg.hu/penzugy/akar-bitcoinban-kaphatjuk-majd-berunket-2-760933/