Johnson a járványra foghatja a kudarcot

Nemzetközi jogot sértenek, veszélyeztetik az Egyesült Királyság nemzetközi hitelét és tekintélyét, valamint elősegíthetik a csempészetet Boris Johnson kormányfőnek a Brexit utáni időszakra vonatkozó határtervei – figyelmeztetett Liz Truss nemzetközi kereskedelemért felelős miniszter a kollégáinak írott levélben, amelyről a Business Insider szerzett tudomást.

A problémát elsősorban Észak-Írország külön kezelése, valamint az jelenti, hogy a brit kormány jövő júliusig nem szándékozik határellenőrzésnek alávetni az Európai Unióból érkező árucikkeket akkor sem, ha addig nem sikerül kétoldalú kereskedelmi megállapodást kötni.

Mivel Brüsszel a brit exportra nem ad hasonló felmentést, az Egyesült Királyság megszegi a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által előírt legnagyobb kedvezmény elvét, ha ezt az engedményt nem biztosítja valamennyi tagállamnak. Vagyis bármelyik tagállam panasszal élhet a gyakorlat ellen a WTO-nál.

A határellenőrzés kérdése megnehezítheti London számára, hogy kereskedelmi szerződéseket kössön az EU-n kívüli országokkal, ami a kilépés egyik legfőbb indoka volt.

Mintegy hetven olyan ország van, amellyel az Egyesült Királyságnak az EU tagjaként kereskedelmi egyezménye van – ezeket át kell alakítani a Brexit utáni időszakra.

A hetven ország a brit külkereskedelemnek csupán a 15 százalékát adja, és közülük nem is mindenkivel sikerült továbbvinni a meglévő megállapodást.

A legfontosabbakkal, Kanadával, Japánnal és Törökországgal még folynak a tárgyalások, ez a három ország ugyanis nem volt hajlandó automatikusan megadni ugyanazokat a kedvezményeket az Egyesült Királyságnak, mint az EU-nak, ami kizárólag csak a briteket lepte meg. Hasonló volt a helyzet Dél-Koreával is, azt a megállapodást azonban sikerült azóta aláírni.

London prioritásai közé tartozik emellett megállapodásra jutni az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Új-Zélanddal (az utóbbi kettővel az EU is megkezdte már két éve a szabadkereskedelmi tárgyalásokat). Erősen kérdéses azonban, hogy ezeket az egyezményeket sikerül-e aláírni az év végéig, amikor lejár a Brexit utáni átmeneti időszak.

Egyelőre nem értek el érdemi haladást a Brüsszellel folytatott tárgyalásokon sem, és a jelek szerint az is hiú remény volt a britek részéről, hogy minden bizalmukat Angela Merkelbe vetették.

Miután Németország július 1-jén átvette az EU soros elnöki tisztét, a kancellár fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Berlin mindent megtesz ugyan a megállapodás érdekében, de a 27-eknek fel kell készülniük a kudarcra. Az EU-t egyébként a britek még akkor sem tudják pótolni, ha sikerül megállapodásra jutniuk a többi kiszemelt állammal, legföljebb csökkenthetik a veszteségeket.

A brit kormány saját számításai szerint is hosszú távon a GDP 5 százalékos zsugorodásához vezet a kilépés az EU-ból – még akkor is, ha sikerül megkötni a kereskedelmi egyezményt.

Szakértők szerint a helyzetet tovább nehezíti a koronavírus-járvány. Az ugyanis egyrészt felhívta a figyelmet a nemzetközi ellátási láncok sebezhetőségére, másrészt arra kényszeríti a kormányokat, hogy elsősorban új munkahelyek teremtésére, de legalábbis a meglévő állások megvédésére összpontosítsanak, a kereskedelmi meg­ál­lapodások pedig egyelőre háttérbe szo­rulhatnak.

Ráadásul a fejlett gazdaságok közül az Egyesült Királyság növekedését vetette vissza a leginkább a járvány. A GDP áprilisban és májusban 25 százalékkal zsugorodott, az év egészét tekintve pedig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet júniusi előrejelzése szerint 11,5, de akár 14 százalékkal is csökkenhet, ha lesz a járványnak második hulláma.

Brüsszelben éppen ezért egyre inkább attól tartanak, hogy Boris Johnson nem is fogja megerőltetni magát, hogy elkerülje a megállapodás nélküli kizuhanást az EU-ból, és annak minden gazdasági következményét ráfogja majd a koronavírusra.