Bizonytalan jövőtől tart a City

A brit cégek 49 százalékának komoly problémákat okoz az ellátási láncban, hogy a Brexit miatt megváltoztak a kereskedelmi szabályok, és ez tovább nehezíti a gazdaság talpra állását a válságból – erősítette meg a Brit Kereskedelmi Kamara legfrissebb felmérése.

Egyesek számára ezek a gondok egzisztenciálisak, nem csupán „fogzási nehézségek”

– hangsúlyozta Adam Marshall, a BCC igazgatója Boris Johnson miniszterelnök szóhasználatára utalva, aki szerint minden gond megoldódik, ha a cégek hozzászoknak az új rendszerhez.

Marshall úgy véli, éppen az ellenkezője az igaz, a helyzet még súlyosbodni is fog, ha a kormány tartja magát az eredeti tervhez, és áprilisban bevezeti a határellenőrzést az élő állatoknál és az állati eredetű termékeknél, júliustól pedig minden más árucikknél is. A január egyértelműen rossz volt: a brit élelmiszerexport 50-60 százalékkal, a kikötőkön keresztül lebonyolított teljes kivitel pedig decemberhez képest 68 százalékkal esett vissza az ágazati képviseletek szerint.

A Bank of England előrejelzése is azt mutatja, hogy a megnövekedett bürokrácia és az ezzel járó emelkedő költségek miatt hosszú távon 10 százalékkal kisebb lesz a kereskedelmi forgalom az Európai Unióval, mint amilyen teljesen akadálymentes kapcsolat esetén lehetne. Az Európai Bizottság számításai szerint a britek gazdasági kárai meghaladják majd a 27-ekét, a Brexit az uniós GDP növekedését mintegy 0,5 százalékkal fogja majd vissza a következő 24 hónapban, míg az Egyesült Királyságét 2,25 százalékponttal.

Nagy probléma a kilépés a brit pénzügyi szektornak is, amely korábban évi 26 milliárd font értékben exportált az uniós tagállamokba, a szolgáltatások egy része azonban átkerült a kontinensre. A részvénykereskedés volumenében Amszterdam már januárban megelőzte Londont: míg az utóbbi napi 8,6 milliárd eurós forgalmat bonyolított le, addig a holland város 9,2 milliárdost.

Összehasonlításképpen:

tavaly Londonban az átlagos napi forgalom elérte a 17,5 milliárd eurót, a második helyen Frankfurt állt 5,9 milliárd euróval, Amszterdam pedig a hatodik helyet foglalta el 2,6 milliárddal.

A hangsúly áthelyeződése szakértők szerint valószínűleg állandósul, mivel Brüsszel egyelőre ragaszkodik hozzá, hogy az euróban denominált kötvényekkel az unión belül kereskedjenek. Ami az euróswappiacot illeti, az IHS Markit friss jelentése szerint Amszterdam részesedése az elmúlt hónapban 25 százalékra ugrott a tavaly júliusi 10 százalékról, Londoné viszont 40 százalékról valamivel 10 százalék fölé esett, miközben az amerikai platformok megduplázták a részesedésüket, és elérték a 20 százalékot.

A City szerepének visszaszorulása azt is jelenti, hogy a pénzügyi szektor jóval kevesebb adóval járul majd hozzá a brit költségvetéshez. Az ágazat a Reuters beszámolója szerint a 2020 márciusával zárult pénzügyi évben 75,5 milliárd font adót fizetett (egy font 407,9 forint), ez a költségvetés teljes adóbevételének több mint 10 százaléka. Az összeg a PwC becslése szerint ebben a pénzügyi évben is hasonló lesz, valahol 71,1 és 75,7 milliárd font közötti.

A jövő azonban bizonytalan, egyelőre nem tudjuk, milyen hatású lesz hosszú távon a koronavírus-járvány és a Brexit

– ismerte el a hírügynökségnek Catherine McGuinness, a City of London Corporation elnöke.

Rekordmértékben zsugorodott a brit gazdaság

A statisztikai hivatal első becslése szerint 1709 óta nem tapasztalt mértékben, 9,9 százalékkal esett vissza tavaly a brit gazdaság.

A GDP 2020 végére a 2013-as szintre zsugorodott. Az Egyesült Királyság ennek ellenére valószínűleg elkerüli a W alakú technikai recessziót, mivel a hazai össztermék decemberben 1,2 százalékkal emelkedett havi összevetésben, a negyedik negyedév egészében pedig 1 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. | VG