Visszaépül a tizenharmadik havi nyugdíj

Az idén plusz egyheti nyugdíjat kapnak a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének első lépéseként, az összeget pénteken kezdik utalni – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter. Az intézkedést Orbán Viktor miniszterelnök még 2020 áprilisában, a koronavírus-járvány első hullámában bejelentette a gazdaságvédelmi akcióterv részeként.

A kifizetés első évében, azaz 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százalékát, 2022-ben az 50 százalékát, 2023-ban a 75 százalékát, 2024-ben pedig a teljes tizenharmadik havi nyugdíjat kapják kézhez a jogosultak. Ekkortól már minden évben utalják nekik a teljes plusz egyhavi nyugdíjat.

A nyugdíjszabályokon az elmúlt években számos módosítást eszközöltek. Jelentős változás volt, hogy 2011 januárja óta életkori korlát nélkül nyugdíjba mehetnek azok a nők, akik az ehhez szükséges 40 év jogosultsági időt megszerzik. Szintén 2011-ben megszűnt a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság, e döntésével a kormány a nyugdíjjárulékok fizetését az állami nyugdíjalapba terelte. 2012 óta a tervezett inflációval megegyező mértékben emelik a nyugdíjakat, ha pedig a tervezettnél mégis nagyobb volt a drágulás, akkor korrekciót alkalmazott a kormány. Az állam 2017-ben fizetett először nyugdíjprémiumot, amit a GDP 3,5 százalékos bővülése tett lehetővé.

2012. január 1-jén megszűnt az előrehozott, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi, korkedvezményes, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is. 2019 óta él az a szabály, hogy ha a nyugdíjas a munka törvénykönyve szerint szabályozott munkaviszonyban dolgozik a nyugellátása mellett, akkor a munkabérét csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, a munkáltató pedig mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás fizetése alól. Az állam 2020-ban garanciát vállalt, hogy a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai meghaladják a bevételeket.

Tizenharmadik havi járandóság

A plusz egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasok messze legnagyobb horderejű juttatásának nevezte Farkas András, a NyugdíjGuru alapító-főszerkesztője. Úgy látja, hogy minden heti plusznyugdíj 2 százalékos emelésnek felel meg, ez olyan, mintha nem 3, hanem 5 százalékkal emelték volna a járandóságot. Jövőre már plusz 4, 2023-ban 6, 2024-ben pedig, amikor visszaépül teljes egészében, már 8 százalékos emeléssel lesz egyenértékű a plusznyugdíj. A szakértő emlékeztetett:

2010 és 2014 között a tényleges inflációnál nagyobb mértékben emelték a nyugdíjakat, ezzel – mint mondta – létrejött egy rejtett 13. havi nyugdíj. „Célszerű lett volna mindenkinek ugyanakkora összeget adni a 13. havi nyugdíjjal,

mert ezzel csökkenteni lehetne a járadékok közötti különbségeket” – nyilatkozott lapunknak Simonovits András, a KRTK KTI emeritus kutatója. A válság idején gyorsan emelkedő élelmiszerárak elsősorban a szegényebbeket, a kisnyugdíjasokat sújtják, az azonos összegű juttatással őket segíthették volna. A kutató felhívta a figyelmet: drága mulatság a 13. havi nyugdíj.

Költségvetés

Az államháztartás 2020. évre vonatkozó részletes jelentése alapján tavaly 3652 milliárd forintot tettek ki a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai, a 2,6 millió ellátottnak járó kifizetés első részlete a költségvetést az idén 77 milliárd forinttal terheli meg. A 2021-ben várható fogyasztás a bruttó hazai termék (GDP) 60 százaléka körül alakul, ez 27 ezermilliárd forint, amihez képest az egyheti nyugdíj elhanyagolható – mondta lapunknak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Az elemző hangsúlyozta:

mivel már nincs önálló nyugdíjalap, a költségvetés fenntarthatósága szempontjából az a lényeges, hogy mennyivel kell kiegészíteni a nyugdíjkasszát.

Farkas András viszont arra mutatott rá, hogy 2024-ben már 300-320 milliárd forint többletkiadása lesz a büdzsének a plusz egyhavi nyugdíj kifizetése miatt, ami kvázi megegyezik a Nők40 programra fordított összeggel. Ez azt is jelenti, hogy a GDP 8-9 százalékát kivető nyugdíjkassza 10 százalék fölé emelkedhet a következő években.

Reálérték

A kormány 2010-ben vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, és legalább az inflációval megegyező mértékű emelést hajt végre. A nyugdíjak vásárlóértéke az emelésekkel együtt mintegy 10 százalékkal nőtt, miközben az átlagjuttatás is nagyobb lett: 2010-ben 95 300 forint volt, tavaly novemberben már 142 000 forint. Ezenfelül a GDP növekedésének függvényében három alkalommal nyugdíjprémiumot is fizettek. Farkas András úgy látja, hogy a kormányzati ígéret teljesült, ám a keresetek elmúlt években tapasztalt dinamikus növekedése miatt a nyugdíjak vásárlóértéke az átlagbérekhez képest csökkent, így a helyettesítési ráta romlott. A nyugdíjak relatív leszakadására figyelmeztetett a KRTK KTI kutatója is, mivel 65 százalékról 50 százalékra csökkent az arány.

Nők40

A nőt negyvenévi munka utáni nyugdíjba vonulása sokkal sikeresebb lett, mint amire a jogalkotó számított – mondta Farkas András a korengedményes nyugdíjról, amelyet az elmúlt tíz évben 298 ezer nő vett igénybe. A KSH 2018-as adatai szerint az öregségi nyugdíjba vonuló nők 60 százaléka, azaz 29 ezer nő élt a korhatár előtti visszavonulás lehetőségével. A szakértő ugyanakkor emlékeztetett, hogy 2011-ben az öregségi korhatár 62 év volt, hamarosan 65 lesz, így egyre több nő választhatja a korábbi nyugdíjba vonulást. Míg a 40 évre vonatkozó feltételt korábban csak a legfeljebb középiskolát végzett nők tudták teljesíteni, mára azok is, akik egyetemet végeztek. (A 40 éves munkaviszonyuk megvolt azoknak is, akik munka mellett esti vagy levelező tagozaton szereztek felsőfokú képesítést – a szerk.) Simonovits András szerint érdemes lenne megfontolni a program fokozatos kivezetését is, például évente egy évvel lehetne emelni a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati időt.

Nyugdíjas-foglalkoztatás

A foglalkoztatónak nem kell megfizetnie sem a szociális hozzájárulási adót, sem a szakképzési hozzájárulási adót a nyugdíjas alkalmazottja után, így a munkavállaló 18,5 százalékkal, a munkaadója pedig 17 százalékkal jár jobban. Farkas András emlékeztetett, hogy amikor a kormány meghozta ezeket az intézkedéseket, hatalmas volt a munkaerőhiány a gazdaságban. A KSH legutóbbi adatai szerint 2019-ben emelkedett az időskorúak aktivitási rátája, s koronvírus-járvány előtt mintegy 200 ezer nyugdíjas dolgozhatott. A pandémia miatt közülük most körülbelül 100 ezren nem dolgoznak, de később várhatóan visszatérnek a munkába. Simonovits András viszont arra figyelmeztetett, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése egyre fenntarthatatlanabbá teszi a nyugdíjrendszert, az időskori járadékra fordítható effektív járulékkulcs a felére csökkent.

Fenntarthatóság

A KSH adatai szerint 2030-ra a hazai lakosság 23,6 százaléka 65 évnél idősebb lesz. Simonovits András úgy látja, hogy a rugalmas nyugdíjkorhatár fokozatos bevezetése fenntarthatóbbá tehetné a nyugdíjrendszert. Magyarországon ugyanis – a Nők40 program kivételével – alapvetően szigorú a nyugdíjkorhatár. Európában jellemző a rugalmasság, amely alacsonyabb járadék mellett megengedi a korai nyugdíjazást.

Célszerű lenne bevezetni a 65 éves kor előtti nyugdíjba vonulást is. Ám a korhatár további emelése a munkaképesség időskori elvesztése miatt csak rugalmasan képzelhető el, igaz, ez rejtett nyugdíjcsökkentés lenne. Farkas András jelezte, hogy a Ratkó-gyerekek már elérték az öregségi korhatárt, miattuk már nem nő a nyugdíjasok száma, akkor viszont igen, amikor majd az unokáik mennek el 2040 körül. A szakember hangsúlyozta, nem az a kérdés, hogy fenntartható-e a nyugdíjrendszer, hanem hogy mekkora lesz a nyugdíj. Minden attól függ, hogy a magyar gazdaság hogyan teljesít. Ha hasít, akkor van fedezet a nyugdíjkasszára is, és nem érzik meg a nyugdíjasok, hogy egyre többen vannak – húzta alá a Farkas András.

Velünk él a paradoxon

A magyarországi lakosság csaknem háromnegyede (74 százaléka) úgy véli, hogy az időskori anyagi biztonság megteremtése az állam feladata – derült ki az OTP Öngondoskodási Index felméréséből. Ugyanakkor a válaszadók 65 százaléka szerint az államtól kapott nyugdíj nem lesz elegendő a megfelelő anyagi biztonsághoz. Ennek ellenére a válaszadók 37 százaléka úgy véli, csak nyugdíjjövedelme lesz időskorában. Az öngondoskodás továbbra sem jellemző a hazai lakosságra, ugyanis alig 22 százaléknyian gondolják azt, hogy az időskor anyagi biztosítása az egyén felelőssége. Ennek fényében nem meglepő, hogy a válaszadóknak csak a negyede vállalna havi rendszeres megtakarítást 71 éves koráig, 31 százalékuk elutasítja ezt, 32 százalékuk pedig azt állítja, hogy egyszerűen nincs lehetősége félretenni. A megtakarításba nem kezdők között 47 százalék azok aránya, akik úgy vélik, a helyzeten az állam segíthet nyugdíjemeléssel. | N. L. N.