Pénteken vizsgálja felül Magyarország adósságbesorolását a Moody’s Investors Service. A New York-i székhelyű hitelminősítő intézet legutóbb tavaly szeptemberben mondott ítéletet a magyar gazdaságról: bár a kockázatokra is felhívta a figyelmet, fenntartotta a korábbi Baa2 besorolást, stabil kilátás mellett. Mivel a Standard and Poors, amely tavaly év elején leminősítette hazánkat, áprilisban meghagyta a besorolásunkat BBB mínusz szinten, így nagy meglepetés lenne, ha a Moody’s most pénteken másképp döntene. Azaz bármi is történik, mindhárom nagy hitelminősítő intézetnél befektetésre ajánlott kategóriában maradhat Magyarország.
„Szerintem leminősítéstől nem kell tartani, és a kilátásrontást is kisebb valószínűségűnek tartom, mint a kilátás stabilan tartását” – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrumának igazgatója, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési helyzet és a gazdasági növekedés a Moody’s tavaly szeptemberi döntése óta rosszabbul alakult, a költségvetési pálya ráadásul eléggé jelentősen eltért ahhoz képest, amit a hitelminősítő akkor előrejelzett. Ugyanakkor az elmúlt egy-két hónapban a fogyasztási kereslet erősödését láthatjuk, ami az adóbevételeket is javíthatja. Az elemző szerint az is pozitívum, hogy a külső egyensúly továbbra is nagyon erős.
Amennyiben tavaly ősszel rontotta volna a magyar minősítés kilátását a Moody’s, az még nem lett volna annyira meglepő, ám egy kilátásrontás mostanra már a meglepetés kategóriába esne
– vélekedett Árokszállási, aki úgy látja, valószínűleg a Moody’s is észrevette, hogy a magyar költségvetési pálya jóval kedvezőtlenebbül alakult a tavaly őszi várakozásánál, így érdekes lesz majd látni, hogy ezzel kapcsolatban milyen kommentárt tesz a hitelminősítő.
Ahogy korábban mi is felhívtuk rá a figyelmet, az, hogy a kormány 4,5 százalékra módosította az éves hiánycélt a korábbi 2,9 százalék helyett, nem kell, hogy befolyásolja a hitelminősítő döntését érdemben, ugyanis az intézetek többsége már tavaly »beárazta« a 4,5 százalékos deficitet.
Ráadásul a kormány azóta bejelentette, hogy elhalaszt 675 milliárd forint beruházást idén , ezt az elemző szerint a Moody’s is értékelheti. Szerinte egyébként jól látható, hogy régiószerte magas költségvetési hiányok alakultak ki, és nem igazán van olyan ország, ahol egyik évről a másikra a GDP 3 százaléka alá lehetne csökkenteni a hiányt. Ha a következő évekre hiteles költségvetési pálya vázolható fel, akkor az nem érdemel leminősítést, és vélhetően a Moody’s is így fogja látni ezt Magyarországgal kapcsolatban – tette hozzá.
„Az elmúlt két évben lehetősége lett volna a Moody’snak leminősíteni hazánkat, például amikor a gázimport jelentősen megdrágult, a forint árfolyama gyengült, az infláció pedig 20 százalék fölé emelkedett. Mivel ez az időszak már mögöttünk van, ezért nem számítok negatív kilátásra sem” – mondta lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint
a makrogazdasági mutatók stabilizálódása és a növekedés fokozatos beindítása a várakozásai szerint megment minket a leminősítéstől és a negatív kilátástól.
Ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet: ahhoz azonban, hogy felminősítés történjen, érdemi javulásra van szükség a költségvetési hiányban. A tavalyi 6,7 százalékos költségvetési deficit magas, emellett pedig nem várható felminősítés. „A kormányzat szándékát a hitelminősítő várhatóan üdvözli a hiány lefaragását illetően, de a konkrét felminősítéshez szükség van arra, hogy ez a hiánycsökkentés az adatok szintjén is látható legyen” – mondta Regős Gábor.
Az elemző azt is kiemelte, hogy költségvetés mellett a másik jelentős kockázat az uniós források kérdése, illetve az unióval való viszony: bár a források egy része már megnyílt hazánk előtt, még mindig tetemes a befagyasztott forrásmennyiség, ennek feloldása vagy fel nem oldása pedig kockázatot jelent a jövőbeni magyar makropálya szempontjából.
Ha Magyarország végre hozzájutna a neki járó teljes forrásmennyiséghez, az javítaná a költségvetés pozícióit (adóbevételeket generálna), így pozitívan befolyásolhatná a hitelminősítői megítélést. Ha azonban ez elmarad, és forrásvesztés történik, az inkább a negatív kilátást segítené elő.
Nagy kérdés, hogy mikor minősíthetik fel Magyarországot a hitelminősítő intézetek. Árokszállási szerint ehhez szükség lenne a költségvetési helyzet konszolidálódására, a növekedési kilátások javulására, mindennek köszönhetően pedig az adósság érdemi csökkenésére. Ahogy az is sokat segítene, ha az EU-val való viták csitulnának, és Magyarország minél több EU-s támogatáshoz hozzáférne.
Idővel a költségvetési és adósságpálya javulhat, ez azonban a nagyon közeli jövőben még nem várható, így felminősítésre sem lehet számítani
– húzta alá az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója. Hasonlóan vélekedik Regős Gábor, aki idén még nem számít felminősítésre. Ennek kapcsán kulcskérdésnek nevezte a költségvetési hiány és a GDP-arányos államadósság csökkenését, ez pedig időbe telik, legalább annyiba, amíg meglátjuk az idei államháztartási adatokat. Hangsúlyozta, pont ezért lenne fontos, a gazdasági növekedés beindulása, hiszen ez hozzájárul a költségvetés bevételeinek a növekedéséhez.
Meglehetősen pozitív volt a hangvétele a Moody’s tavaly szeptemberi döntésének, amelyben csökkenő hiány és államadósság mellett 3 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Továbbá úgy vélekedett, hogy Magyarország hozzájut a neki járó források túlnyomó részéhez, bár azt is megjegyezte, hogy a kifizetések további nagyobb késedelme vagy a kifizetések tartós felfüggesztése nehezítené Magyarország rövid és középtávú gazdasági növekedését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.