Kiberbűnözés: minden ötödik magyar céget megtámadtak, negyven százalékuknak fizetni is kellett
A múlt évben minden ötödik magyar vállalkozást megtámadták rosszindulatú szoftverrel. A zsarolóvírussal megtámadott cégek több mint fele saját adatmentési módszereket alkalmazott, és nem kellett váltságdíjat fizetnie – számolt be a CTA független kutatóintézet kiberbűnözéssel foglalkozó felmérésének eredményéről a Sophos.
Biztonsági mentésekkel védekeznek a magyar cégek a kiberbűnözés ellen
A zsarolóvírusos kártevővel megtámadott magyar vállalatok 58 százaléka döntött úgy, hogy nem fizet váltságdíjat a kiberbűnözőknek. Ez az arány a globálisan tapasztaltaknál alacsonyabb, világszerte a zsarolóvírus-támadással érintett vállalatok 77 százaléka nem tett eleget a támadók követelésének.
A megtámadott vállalatok 31 százaléka biztonsági mentéseket használt a kibertámadás utáni helyreállításhoz, míg 19 százalékuk más módszereket alkalmazott. A megtámadott vállalatok 8 százaléka nem rendelkezett biztonsági mentéssel vagy helyreállítási eszközökkel, de mégsem fizette ki a váltságdíjat.
Fontos a másolatok biztonságos tárolása
Chester Wisniewski, a Sophos technológiai igazgatója szerint a biztonsági mentések lehetővé teszik a titkosított vagy véglegesen törölt adatok gyors helyreállítását. Úgy véli, nagyon fontos, hogy rendszeresen készüljenek biztonsági mentések, ami lehetővé teszi az adatok gyors helyreállítását. Így egy incidens nem zavarja meg az üzletmenet folytonosságát.
Ugyanilyen fontos, hogy a másolatok megfelelően legyenek biztosítva, hogy támadás esetén a kiberbűnözők nehezen vagy lehetőleg egyáltalán ne tudjanak hozzájuk férni. Lehetetlen megjósolni egy incidens bekövetkeztét, ezért a vállalatoknak mindig fel kell készülniük rá
– hangsúlyozza a technológiai igazgató.
Mennyibe kerül a vállalatoknak egy kibertámadás?
A Sophos felméréséből az látszik, hogy tavaly a zsarolóprogrammal megtámadott magyar vállalatok 39 százaléka döntött úgy, hogy kifizeti a váltságdíjat:
- a vállalatok fele 10 millió forintnál kevesebbet fizetett a csalóknak,
- 29 százalékuk 10 millió és 50 millió forint közötti összeget,
- a vállalatok 13 százaléka 50 millió és 100 millió forint közötti összeget volt kénytelen fizetni,
- 7 százalékuk több mint 100 millió fontot adott.
A válaszadók 3 százaléka nem tudta vagy nem emlékezett arra, hogy vállalatuk fizetett-e váltságdíjat egy zsarolóvírus-támadás után.
Ha fizetünk, az sem jelenti, hogy visszakapjuk az adatokat
Chester Wisniewski a felmérés eredményét úgy foglalta össze, hogy a zsarolóvírus által érintett vállalatok több mint fele nem fizetett váltságdíjat, ami jó hír. Ugyanakkor szerinte még mindig nagyon magas azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek eleget tettek a kiberbűnözők követeléseinek. A váltságdíj kifizetése ugyanis bevételt biztosít a támadóknak, arra ösztönözve őket, hogy folytassák tevékenységüket. Felhívta a vállalkozások figyelmét arra is, hogy ne felejtsék el:
a csalók által követelt összeg kifizetése nem garantálja az adatok helyreállítását, és növeli a kibertámadással járó költségeket,
amelyek már így is nagyon magasak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.