Az árvíz a budapesti ivóvízellátást is kihívás elé állítja
Szombatra várják a Duna tetőzését Budapesten a szakemberek. Habár az árvíz a legfrissebb előrejelzések szerint nem fogja elérni a 2013-as 891 centiméteres rekordszintet (várhatóan 850 centiméter körül tetőzik majd a folyó), az árhullám közeledtével felmerül a kérdés, hogy biztonságban van-e a főváros ivóvízellátása. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) elárulta a választ.
A véletlen hozta így, de pont szerencsés időzítés, hogy idén zárult egy ötéves kutatás, a Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Program, amelynek konzorciumi tagja volt a ÖK is. A kutatás szakmai vezetője, Engloner Attila ismertette, azt is vizsgálták, hogy árvíz esetén biztonságban van-e Budapest ivóvize. Eredményeik szerint a Duna parti szűrési rendszere annyira hatékony, hogy
egyelőre nem kell attól tartani, hogy veszély fenyegetné a főváros ivóvízellátó rendszerét.
Azonban a nagy árhullámok, ugyanúgy, mint a nagyon alacsony vízszintek, komoly kihívást jelentenek.
Budapestet ivóvízzel több mint 700, a Duna mentén sorakozó ivóvíztermelő kút látja el, ezek elhelyezkedése nagyon változatos. Éppen emiatt a kutak többsége egy árvíz érkezésekor is biztosítani tudja az ivóvíz kitermelését. Az ellátás biztonságos fenntartását segíti az a sok tapasztalat is, amelyet a korábbi árvizek, különösen a 2013-as rekord vízállás során szereztek a szakemberek.
Fontos kiemelni azonban, hogy árvizek esetén a Duna vízminősége jelentősen megváltozik. A nagyobb hígító hatás ellenére ugyanis nem minden káros anyag koncentrációja csökken, sőt, a víz olyan elárasztott területekről is hozhat magával különböző szennyező anyagokat, ahol alacsonyabb vízhozamnál nem jár a folyó.
A folyómeder alján található kavicságy élő bevonata, az úgynevezett biofilmréteg jelentős mértékben tisztítja a Duna vizét, miközben az átszivárog a felszín alatti rétegekbe, vagyis oda, ahonnan az ivóvíz kitermelése folyik.
Kutatási eredményeink azt mutatják, ez a tisztító hatás jól működik az eddig tapasztalt szélsőséges hidrológiai események között is
– emelte ki Engloner Attila, aki szerint már egyre többen értik, hogy a klímaváltozás nem egy jövőbeli folyamat, hanem benne élünk. Hozzátette, hogy bár a hőmérséklet emelkedése egyértelmű, a csapadék jövőbeli változását illetően különböznek az egyes klímaforgatókönyvek.
Ugyanis abban a zónában, amelyben Magyarország is fekszik, az előrejelzések bizonytalanok: csökkenhet, de akár nőhet is az éves csapadék mennyisége.
A szakember emlékeztetett, hogy a csapadék eloszlása várhatóan egyre szélsőségesebb lesz, ami a mostanihoz hasonló nagy árhullámokat okozhat. Ezekre a hirtelen jövő árvizekre fel kell készülnünk, ahogy az árhullámok közötti hosszabb kisvizes, aszályos időszakokra is, amelyek szintén kihívást jelentenek vízgazdálkodási és ökológiai szempontból egyaránt.
Sokáig velünk lesz az árvíz, rossz hírt közöltek a szakértők
Hosszan elhúzódik a Dunán az árhullám. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közölte, hogy ha nem is esik több eső a következő napokban, az Alpokban olvadó jég még sokáig felduzzasztja a folyókat. A katasztrófavédelem azt kéri, hogy senki ne menjen megnézni az árvíz sújtotta területeket, mivel egy esetleges balesettel csak nehezítik a szakemberek munkáját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.