Újabb leminősítés Magyarországnak

Leminősítette Magyarország hosszú lejáratú devizaadósságát a Japan Credit Rating (JCR) intézet. Bár a hitelminősítő a kisebbek közé tartozik, és így a jelentősebb piaci hatások is elmaradtak, mindenképpen figyelmeztető, hogy két héten belül ez a harmadik jelzés, hogy a külföld egyre kockázatosabbnak tekinti a magyar államkötvényekbe való befektetést. Szeptember végén a Fitch helyezett negatív kilátást a magyar besorolás mellé, két nappal később pedig a Moody’s jelentette be, hogy leminősítési felülvizsgálat alá vette az országot. (Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a leminősítés hamarosan megtörténik.)

A JCR érvei egyébként a szokásosak: a költségvetési deficit csökkentéséhez szükséges intézkedések végrehajtása bizonytalan maradt, a gazdasági és fiskális reformok veszíthetnek a lendületükből, a kormányzat hitelessége a korábbi évek deficittúllövései miatt erodálódott. A japán hitelminősítő intézet nem utalt a politikai kockázatokra, de minden bizonnyal ezt a régióban újnak számító elemet sem hagyta figyelmen kívül értékelésekor. A Fitch igazgatója, Edward Parker tegnap kifejezetten hosszan értekezett a kelet-közép-európai helyzetről egy televíziós interjúban, külön kitérve a politikai bizonytalanságokra. Parker meglátása szerint a térségben kifulladtak a reformerők, és a populizmus újra napirendre került. A piacok nem igazán büntették a rossz gazdaságpolitikákat, mert bíztak abban, hogy a gyors növekedés és az EU-csatlakozás miatt ez nem tarthat ki sokáig. Magyarország kapcsán az igazgató leszögezte: a 10 százalék feletti GDP-arányos deficithez a hosszú ideig tartó felelőtlen gazdaságpolitika vezetett.

A leminősítés egyébként nem tesz jót az államháztartás helyzetének, hiszen a növekvő kockázatok mellett a kamatszint is emelkedik. A teljes nemzetgazdaság (elsősorban a költségvetési túlköltekezés miatt) tartósan a GDP 7-8 százaléka (1500 milliár forint) körüli külső forrásra tart igényt, amennyiben a bizalom meginog, a finanszírozást magasabb kamattal lehet csak biztosítani. A konvergenciaprogram szerint ha a kamatszint 2007 elején minden lejáraton 100 bázisponttal emelkedik, akkor a GDP-arányos deficitet az első évben 0,11 százalékponttal, 2008-ban 0,2, 2009-ben 0,31 százalékponttal emeli, a három év alatt pedig az államadósság a GDP 0,63 százalékával növekedhet. Így érthető, ha Veres János pénzügyminiszter egy interjúban a mellett érvelt, hogy a kormányzat számára nagyon fontos az ország külföldi megítélése.

Az mindenesetre jó hír, hogy a leminősítések közvetlen piaci hatásai mérsékeltek lehetnek. Legalább a befektetési alapok esetében nem várhatók kényszerű pozíciózárások – derült ki a hazai államadósság döntő részét lejegyző alapkezelők lapunknak adott válaszaiból. Magyarországon ugyanis nincs olyan szabályozás, ami kötelezné az alapokat a pozíciók zárására, míg a külföldi vevők esetén még további 4-6 leértékelésre lenne szükség, hogy a befektetési kategória befolyásolja az alapok döntéseit. Pájer Tamás, az ING Befektetési Alapkezelő alapkezelője kiemelte: a magyar állampapíralapok alacsony minősítés esetén sem adnák el az államkötvényeket, hiszen akkor sem tudnának másba fektetni. Kiváltképp a Moody’s általi leminősítés nem érintené egyáltalán a befektetési politikát, hiszen az európai uniós szabályozás szerint ha két nagy hitelminősítő azonosan gyengén ítél meg egy országot, akkor ezt kell alkalmazni az alapkezelőknek is. Márpedig a Fitch- és az S&P- egymással azonos szinten, jóval a jelenlegi Moody’s-besorolás alatt található. Az adásvételt a besorolások helyett elsődlegesen az árfolyam és a kamatfelár mozgatja.

Rendkívüli hozamemelkedést produkált a tegnapi állampapír-aukció: 1,6-szeres lefedettség mellett a 8,62 százalékos átlaghozam 32 bázisponttal haladta meg az egy nappal korábbi és 56-tal a két héttel ezelőtti, legutóbbi kibocsátás referenciahozamát. Annak ellenére emelkedtek enynyivel a hozamok, hogy az Államadósság-kezelő Központ az alacsony, mindössze 1,6-szeres lefedettségre való tekintettel 35 milliárdról 25 milliárdra csökkentette az értékesített mennyiséget. Fontos megjegyezni azt is, hogy egy nappal korábban a három hónapos diszkontkincstárjegy-aukción négyszeres lefedettség mellett is 12 bázisponttal emelkedett a hozamszint.

Inkább a forint árfolyamának mozgása, mint a tegnapi japán leminősítés játszhatta a fő szerepet a hozamszintek emelkedésében – közölte Barcza György, az ING Bank elemzője. A piaci szereplők ugyanis most árazták be a 8,5 százalékos (vagy esetleg annál nagyobb) alapkamatszinteket. Bár a hitelminősítők értékelése általában hatással van az állampapírhozamokra is, a japán leminősítésnek most kisebb volt a jelentősége. A következő időszakban is leginkább a belső politikai események függvényében változhat a hozamszint. Mivel rövid távon a forint stabilizálódásával számolhatunk, kivárás várható a forinttal együtt mozgó állampapírhozamok terén is. VG