Rekordszintre drágultak a svájcifrank-alapú kölcsönök

A háztartások frankalapú hitelállományának meghatározó részét a szabad felhasználású jelzálog-, illetve a lakáscélú kölcsönök teszik ki: előbbieknél átlagosan 5,9, utóbbiaknál 5,03 százalékos kamatot számoltak fel a bankok júliusban. A hitelköltség-mutatók alakulása is hasonló tendenciát mutat: a szabadon felhasználható jelzáloghiteleké 8 százalékosra, a lakáscélú kölcsönöké 7 százalék fölé nőtt a nyáron.

A svájci jegybank 2007 szeptemberétől 2,75 százalékon tartja a frank irányadó rátáját, miközben a londoni bankközi kamatláb is csupán elvétve haladta meg a 2,9 százalékot az elmúlt egy évben. Ennek ellenére a hazai ráták 60–100 bázisponttal emelkedtek ugyanebben az időszakban.

Drágított például a vezető hazai hitelintézet, az OTP Bank is, amely megerősítette, hogy az elmúlt hónapokban a folyamatosan emelkedő forrásköltségek miatt bizonyos lakáscélú és jelzálog típusú hiteleinél kénytelen volt változtatni a kamatlábakon. Az OTP-nél az árazási döntéseket kiterjedt pénzpiaci és versenykörnyezeti elemzések, prognózisanalízisek, valamint modellszámítások alapozzák meg. A hitelkamatok meghatározásánál az egyik, de nem kizárólagos szempont a forrásdeviza – jelen esetben a svájci frank – irányadó rátájának alakulása.

Ezzel szemben a CIB Bank illetékesei elmondták: az elmúlt hónapokban a hitelintézet nem emelt ezen a téren, sőt rövid távon nem is tervezi drágítani svájcifrank-alapú hiteleit. A CIB szerint az erős piaci verseny miatt nem is valószínű, hogy belátható időn belül jelentős kamatemeléseknek lehetnének tanúi az ügyfelek, a forrásköltségek emelkedése inkább a hatékonyság javítását kényszerítheti ki a hazai bankoktól.