Aggódnak a kisvállalkozások

A tavalyi utolsó negyedévére a pénzügyi-, és gazdasági válság nyomta rá bélyegét, amelynek hatására 25 pontos eséssel, -13 pontról -38 pontra süllyedt a K&H kkv bizalmi index értéke az elmúlt negyedévhez képest. Ez a második legnagyobb visszaesés az index életében, de a csökkenés ellenére 11 ponttal jobb eredmény született az előző év hasonló időszakához képest.

Az előző időszak óta a pénzügyi-, és gazdasági válság hatásai elérték hazánkat – jelentkezett a GDP növekedési ütemének csökkenése, az elbocsátások, a devizahitelek törlesztőrészleteinek drasztikus növekedése, az értékpapírok megtakarításainak értékvesztése, az infláció csökkenésének felgyorsulása, a forint/euró árfolyam ingadozása – melyek mind negatívan befolyásolták a kkv-k várakozásait a következő egy évre.

A vállalatvezetők a legborúlátóbbak a vállalati hitelkamatokkal, a közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatban. A legalacsonyabb értéket a monetáris politikához kapcsolódó a részindex könyvelheti el, amely -59 ponton áll, valamint a legnagyobb veszteséget 30 pontos eséssel az árbevétel indexe érte, amely -40 pontra csökkent. Rég nem látott mélyre zuhant a foglalkoztatás (-31 pont) részindexe, amely 2006 harmadik negyedéve óta számítva nem volt ilyen alacsony.

A vizsgált indexelemek közül növekedést a szállítók részindexének értéke produkált csekély mértékben, hiszen a kkv-k hosszú távon általában elégedettek a beszállítóikkal, akik akár hajlandóak többet fizetni a megbízhatóságért. Az ipari cégek bizalma csökkent a legnagyobb arányban (30 ponttal) és a -43 pontos értékkel negatív irányban megelőzte a kereskedelmi cégekét. Ennek feltehetően a bizonytalan piaci folyamatok és az általános keresletcsökkenés az oka. Vélhetően ebből ered, hogy a felmérés negyedévében a nagyobb cégek – a 300 millió feletti éves árbevételt meghaladók – optimizmusa esett a legnagyobb mértékben.

A vállalatok árbevétel és profitvárakozásai jelentősen csökkentek, átlagosan 2,6 százalékos árbevétel-, valamint 0,2 százalékos profitnövekedést várnak. A szektorok közül mindkét esetben az agrárvállalatok a legoptimistábbak, náluk az arány 4,3 és 1,2 százalékos. A profitvárakozások csökkenése ellenére a többség (59 százalék) továbbra is növekedést prognosztizált. A kkv-k 60 százaléka tervez valamilyen beruházást, amire a legkisebb hajlandóság a mezőgazdaságban mutatkozik.

Az előző időszakhoz hasonlóan informatikai fejlesztésekre a cégek 33 százaléka készül befektetni, ezt követi a gépekbe és a gépjárművekbe történő beruházás. A piaci versenyhelyzet továbbra is innovációs kényszert eredményez, így a kkv-k 60 százaléka tervezi a profilváltás, termékfejlesztés, vagy piacbővítés valamelyikét, ez főként a kereskedelmi vállalatokra érvényes. A kis-, és középvállalatok 29 százaléka foglalkozik majd termékfejlesztéssel, valamint 43 százalékuk új piacok meghódítását tervezi, ezen belül nagy arányban a belföldi piacokra helyezik a hangsúlyt.

A bizalmi index csökkenésének egyik meghatározó részindexe a közterhekkel kapcsolatos, hiszen a cégek 65 százaléka azok növekedésére számít, ezen belül 43 százalék a közterhek kritikus 5 százalék feletti emelkedését várja. Ez a szám másfélszeresére emelkedett, a változatlan terhekre és a csökkenésre számítók aránya pedig csökkent az elmúlt negyedévben. 2008. harmadik negyedéve után csökkent azoknak az aránya is, akik a „szürke” foglalkoztatást a vállalatok nagyobb részére jellemzőnek ítélik meg.

A megkérdezettek 3 százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító politikát folytat, ám a cégek általában negatívan nyilatkoztak a kormány vállalkozásbarát politikájáról, azaz 49 százalékuk vállalkozásellenes gazdaságpolitikától tart az elkövetkező egy évben. Ettől legkevésbé az agrárvállalatok tartanak, ugyanez az arány a mikrovállalkozások esetében 50 százalékos. Stagnáló vélemény, hogy a vállalkozások helyzetén a kevesebb elvonás és kevesebb támogatás javítana inkább, ezt a kkv-k 80 százaléka véli így.

Az EU-s támogatásokhoz való hozzájutást 4 éve hasonlóképpen értékelik a vállalatok, így ez a szám kevésbé függ össze a gazdasági várakozásokkal vagy a konjunktúrával, mint az index többi eleme. Legutóbb a kkv-k 39 százaléka tartotta nagyon nehéznek a támogatások elérését és ez fokozottan igaz az ipari vállalatokra. Ennek eredményeként a benyújtott EU-s pályázatok átlagos száma is csökkent a kkv-k körében. A támogatások elnyerésének lehetőségében leginkább az agrárcégek bíznak, túlnyomó többségük (83 százalék) reálisnak tartja a sikert, így ebből a szektorból nyújtják be legtöbben pályázataikat.

Ezen a téren, az átlagnál optimistábbak a kisvállalkozások. A fő indexet jelentősen befolyásolta még a kkv vezetők nominális bérnövekedéssel kapcsolatos várakozása, hiszen csupán negyedük jósolt emelkedést, míg 61 százalék stagnálást, és 9 százalékos csökkenést. A legnagyobb növekedésre az agráripari cégvezetők számítanak legpesszimistábbak e téren a középvállalatok. A valós bérrel bejelentett munkavállalók aránya a kkv-k véleménye alapján 39 százalék, az átlagérték pedig a szolgáltató szektorral ellentétben, mezőgazdaságban a legmagasabb.

A negyedik negyedévben az új munkahelyek teremtésének szándéka csökkenést mutat, inkább a dolgozók létszámának megtartása vagy csökkenése a jellemző mutatószám. Esetleges munkaerő felvételt a szolgáltató szektor jelezte legnagyobb arányban.

VGO-->