Hogyan gyorsítsunk fékezve? - Svédország megmutatja

"A központi bankok körében eddig az volt a népi bölcsesség, hogy nem szálltak szembe az eszközárak növekedésével, de valójában mit eredményezett ez?" – teszi fel a kérdést Tina Mortensen, a londoni Citigroup közgazdásza a Bloombergnek nyilatkozva. A jelenlegi válság arra késztette a központi bankokat, hogy átgondolják a politikájukat.

A svéd Riksbank elnöke, Stefan Ingves július óta négy alkalommal emelte a visszavásárlási kamatlábat, még akkor is, amikor az infláció a bank 2 százalékos célkitűzése alatt maradt. Az emelés akkor történt, amikor a lakásárak a válság előtti szint fölé emelkedtek és a hitelnyújtások növekedése 9 százalék közelében ingadozott. Miközben Svédország emelte a kamatlábakat, az Egyesült Államok, az euróövezet, Japán és az Egyesült Királyság a hitelnyújtás költségeit továbbra is rekord alacsony szinten tartotta.

Johnny Akerholm, a helsinki székhelyű Nordic Investment Bank elnöke szerint a pénzügyi válságot csak elmélyítették a központi bankok azzal, hogy a kamatokat túl alacsony szinten tartották, miközben képtelenek voltak visszatartani az eszközárak növekedését. A döntéshozók most megismétlik ezt a hibát. "Gyakorlatilag ugyanebbe a helyzetbe kerülünk ezekben a napokban" - hangoztatta a bank december 17-i hírlevelében Akerholm "A kamatlábak alacsonyak, a központi bankok pedig "pénzt nyomnak", míg lényegében minden ár, kivéve a fogyasztói árakat az ipari országokban, rohamosan növekszik."

A svéd infláció 2008 decembere óta elmaradt a Riksbank célkitűzésétől. A jelzálogköltséggel kiigazított infláció továbbra is a célkitűzés alatt marad 2013-ig - a bank becslése szerint. Ezzel ellentétben az ingatlanárak a 19. egymást követő hónapban emelkedtek a novemberig tartó negyedévben, és 5 százalékkal növekedtek éves rátán. A Riksbank pedig, amely a visszavásárlási kamatlábat 1,25 százalékra emelte december 15-én, közölte, magasabb kamatlábakra van szükség a hitelnyújtás növekedésének lassítására.

A bank ugyanakkor igyekszik az Európai Unióban végbemenő leggyorsabb gazdasági élénkülésnek is irányt szabni, amely becslése szerint erre az évre a növekedés 5,5 százalékos lesz. Arra számít, hogy a visszavásárlási kamatláb átlag 3,3 százalék lesz 2013-ban, míg a gazdasági növekedés 2,3 százalékra lassul 2012-ben. Ben May, a londoni Capital Economics közgazdásza szerint az a tény, hogy a Riksbank olyan kérdésekre fókuszál, mint a háztartások eladósodottsága, azt sugallja, hogy a bank azt szeretné, ha inkább valamivel gyengébb növekedéséi, vagy a célkitűzés alatti inflációs periódus következzék. A bank ezzel akarja elkerülni az eladósodottság növekedését vagy egy újabb ingatlanár boomot.