A monetáris kondíciók enyhítése és az Önfinanszírozási program további támogatása érdekében a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a likviditáskezelési célú kéthetes jegybanki betét fokozatos, 2016. április végén lezáruló kivezetéséről döntött - közölte az MNB. A bankok módosított eszköztárhoz való alkalmazkodása 400-800 milliárd forintos banki állampapír-vásárlást eredményezhet, hozzájárulva Magyarország külső sérülékenységének további csökkenéséhez, az államadósság stabilabb finanszírozásához és finanszírozási költségének mérséklődéséhez. Ezzel a lépéssel 17 év után kikerül az MNB eszköztárából a kéthetes futamidejű jegybanki eszköz és kiteljesedik a 2014 tavaszán elkezdett eszköztárfordulat.
A Monetáris Tanács 2015. december 15-ei kamatdöntő ülését követő közleményében jelezte, hogy kiemelten vizsgálja a potenciálisan alkalmazható nem-konvencionális eszközök körét. Ennek eredményeképp a 2014-ben elindított és 2015-ben kiterjesztett Önfinanszírozási program további támogatása, valamint a monetáris kondíciók enyhítése és a külső sérülékenység további mérséklése érdekében az MNB Monetáris Tanácsa mai ülésén a likviditáskezelési célú kéthetes jegybanki betét kivezetéséről döntött. A kéthetes betéti eszköz jelenlegi 1000 milliárd forintos kerete 2016. március végéig marad fenn, majd 2016. április végére az aukcionált állomány fokozatosan nullára süllyed. Ezt követően, azaz idén májustól kezdve az MNB egyetlen hosszabb lejáratú sterilizációs eszköze a három hónapos irányadó betét lesz.
A kéthetes betét kivezetése a bankok további alkalmazkodását váltja ki, ami a bankrendszer egészét tekintve 400-800 milliárd forintos állampapír vásárlást jelenthet, támogatva az Önfinanszírozási programot, az ÁKK forintkibocsátási tervének biztonságosabb megvalósulását, illetve a devizaadósság államadósságon belüli részarányának további csökkenését - közölte az MNB. A banki állampapír-kereslet túlnyomó része 2016 április végéig jelentkezhet és hozzájárulhat a hosszabb lejáratú állampapír hozamok további mérséklődéséhez, ami lazább monetáris kondíciókat eredményezhet a hozamgörbe reálgazdaság szempontjából kiemelten fontos hosszú végén. A kéthetes betét kivezetése és az Önfinanszírozási program folytatódása következtében 2016-ban tovább szűkülhet az MNB mérlege, apadhat a sterilizációs állomány, miközben a bankközi piac hatékonysága javulhat, forgalma élénkülhet.
Az MNB sterilizációs eszköztárának 1999 tavasza óta része a kéthetes betét, illetve 2006 és 2014 között a kéthetes kötvény. A kéthetes eszköz 17 év utáni kivezetésével kiteljesedik a jegybank 2014-ben elkezdett eszköztár-fordulata és kialakul a jegybankmérleg jelenlegi mérete és szerkezete mellett optimálisnak tekinthető monetáris politikai eszköztár - jelezte az MNB.
Elindul az Önfinanszírozás 3.0, amely két nagy lépésből tevődik össze – jeltette be Nagy Márton, az MNB alelnöke. Megszűnik a kéthetes jegybanki betát, másrészt az IRS-eszközök (kamatcsere) még aktívabb használatára tett javaslatot az MNB, amit a Monetáris Tanács elfogadott. Az IRS-ből többet adnak el és még attraktívabb lesz az árazása.
„Az MNB nem az alapkamat változtatásával, hanem célzott eszközök alkalmazásával kívánják elérni a lazítást” - mondta Nagy Márton. Ennek része a kéthetes betét kivezetése, ami a hozamgörbét továbbra is lefelé tolja a hosszú és a rövid oldalon is. „Ebből a programból 4-800 milliárdos állampapír-keresetet várnak a bankrendszer részéről április végéig” - vélekedett. A kéthetes betét április elejétől a hónap végéig megszűnik.
Április 1-jétől ráadásul életbe lét a 100 százalékos likviditásfedezeti mutató (LCR-mutatót), amit a bankoknak teljesíteni kell. A kéthetes betét megszüntetése ezt a mutatót rontja – mondta Nagy, aki szerint ezzel párhuzamosan a kamatcsere-program növelése azért is kell, hogy ne csak a hozamgörbe rövid vége csökkenjen.
Az MNB alelnöke reformnak nevezte a monetáris politikai eszköztár átalakítását, és mindent ennek a programnak rendeltek alá. „A fő cél, hogy a bankok hitelezzenek, ha ez nem megy, akkor állampapírt vegyenek” - emelte ki.
Hoffmann Mihály, az MNB igazgatója szerint a kéthetes jegybanki betét korlátozása (1000 milliárdra) a bankok számára érdemi likviditási feszültségek kialakulása nélkül történt meg. 2015 júniusa és december között 1300 milliárd forinttal nőtt a bankok állampapír-állománya. Hoffmann szerint idén évben a bankok részéről 500-1000 milliárdos többlet állampapír-piaci kereslet kell az Államadósság Kezelő Központ finanszírozási tervének megvalósításához.
Kiemelte, hogy a jelzáloghitelek forintosításához kapcsolódó swapok márciusban járnak le, és így koncentrált forintlikviditási igény léphet fel ebben az időszakban, és ezért csak áprilisban vezetik ki a kéthetes betétet. Az ÁKK-nak nem csak, hogy nagymértékben kell forintkibocsátásokat végrehajtania idén, hanem az év elején. Ezrét kell, hogy az eszköztár átalakításának lezárása az év elején valósuljon meg.
Nagy Márton azzal számol, hogy idén elég lesz jüankötvényeket kibocsátani az adósság finanszírozásához. Ez ráadásul egy gazdaságdiplomáciai lépés is, és erősödhetnek a külkereskedelmi kapcsolatok. Fedezheti az idei devizakibocsátás.
Kuti Zsolt, az MNB szakértője a külföldiek állománya kapcsán elárulta, Magyarország megmentőjének, vagyis a Templetonnak az állománya 1200 milliárd forinttal csökkent, miközben összesen a külföldieké 1000 milliárddal esett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.