Újabb privatizációs hullám

A cukorprivatizáció hol gyors, hol lassú folyamat, a piaci konjunktúrától függően. A 76 lengyel cukorgyár közül 1989 óta mostanáig 25-öt adtak el. Az is hátráltatja a magánosítást, hogy még mindig függőben van a Szolidaritás Választási Akció (AWS) képviselőcsoportja által javasolt tisztán lengyel Polski Cukier társaság megalapítása a termelők, cukorgyári dolgozók és helyi önkormányzatok részvételével, mert a kincstárügyi minisztérium nem tudja eldönteni, hány cukorgyár tartozzon hozzá.
A lengyel cukorgyárak most nem veszteségesek a cukor drágulása miatt, ezért a külföldi kereslet megélénkült irántuk. A lublini-malopolski gyárcsoportra a német Südzucker a vevő, ezzel lengyelországi gyárainak száma tízre emelkedik. Rudolf Muller vezetőségi tag szerint a Südzucker a lengyel piac 40 százalékát akarja, hogy fenntarthassa jelenlegi erős pozícióját az Európai Unióban. Inkább a sziléziai csoportot vette volna meg, de Sziléziában a Saint Louis Sucre francia konszernt választották. Ha aláírják a már előkészített szerződést, a francia cég a 16 gyárral a lengyel cukoripar legnagyobb nyugati befektetője lesz. A konini-kaliszi gyárcsoportot a német Pfeiffer & Langen veszi meg, ezzel 11 gyára lesz Lengyelországban.