A közgazdasági környezeten javítani kellene

Az elmúlt időszakban kedvező fordulatot vett a turisztikai ágazat megítélése, hiszen a jelenlegi kormányzat felismerte a turizmus jelentőségét, s így fejlesztésére is a korábbinál nagyobb összeget biztosít. Ez mindenképpen jó alap, amire a későbbiekben lehet építkezni -- vélekedik Wossala György. E bővülés hatása ugyan nem látható azonnal, ám középtávon a kedvező jelek már érzékelhetők lesznek. Ennek eredményeképpen, az adóbevételek növekedésével, a költségvetés is jól jár, s ez megteremtheti annak lehetőségét, hogy az ágazat fejlődését biztosító források bővüljenek, s így a turizmus pozíciója tovább erősödjék. Ám a Széchenyi-terv ágazatra szánt keretének jó felhasználása nagyon fontos, hiszen a célt csak így lehet elérni. Az elképzelések jók, ám a felhasználáskor lehetnek minőségi különbségek. Például a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére nagy szükség lenne, ám nincs olyan regionális vagy funkció szerint megfogalmazott pályázat, amely -- differenciáltan -- az egyes helyszíneken támogatna különböző kategóriájú beruházásokat. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen a hazai szállodák korábban ad hoc jelleggel épültek, nem pedig a turisztikai vonzerő megléte szerint. Emiatt egyes régiókban sem szerkezetében, sem mennyiségében nem elegendő a szálláshely-kínálat, másutt pedig egyes kategóriákban több van, mint amire szükség lenne.
A szállodai szakember szerint a fejlesztésre szánt állami támogatás mellett nagy szükség lenne a közgazdasági szabályozás módosítására oly módon, hogy az szintén a fejlődést ösztönözze. Így például alapvetően fontos lenne a devizaszámla-nyitás lehetőségének biztosítása az ágazat vállalkozói számára. Ezzel kapcsolatos ígéret már évek óta van, ám mindeddig e lehetőségre csak várnak a cégek. A devizaeladás és -vétel közötti 4-5 százalékos átváltási különbség akár különadónak is felfogható. De ugyanígy nehezíti a szállásadók helyzetét az idegenforgalmi adó, amit elvileg a vendég fizet, gyakorlatilag azonban ez a szobaárat drágítja.
Wossala György több helyütt gondot lát az ágazatot érintő területek koordinációjában. Így például jobb együttműködésre lenne szükség a gazdasági és oktatási tárcák között a turizmus oktatásában, ugyanígy kívánatos lenne az előrelépés a területfejlesztés és a turizmus szervei között. Ami az önkormányzatokat illeti, itt vannak már jó példák a harmonikus együttműködésre, ám ez még nem jellemző. Az önkormányzatok ma még nem látják az idegenforgalomban rejlő üzleti lehetőséget, ami végül is sok esetben anyagi gondjaik megoldásához is vezethetne. Az idegenforgalmi adót ma még sok helyütt a napi feladatok finanszírozására fordítják, s nem forgatják vissza az ágazatba, így gazdasági nehézségeik gyakorlatilag konzerválódnak. Közös feladat lenne e mentalitás megváltoztatása, a kedvező irányú elmozdulás.
Az utóbbi hónapok örvendetes eseménye, hogy a Gazdasági Minisztérium módosított korábbi álláspontján, ami a Magyar Turizmus Rt. külképviseleti hálózatának átszervezését eredményezte volna. Jó, hogy a képviseletek önállósága megmarad, még akkor is, ha az egyes kirendeltségek munkája között tapasztalhatók eltérések -- véli Wossala György. A marketing területén a szakember két gondot lát. Egyrészt, hogy míg a beruházások forrásai bővültek, addig a marketingre fordítható keret nem. A másik pedig: társadalmi-szakmai véleménycserére lenne szükség arról, hogy az országmarketing milyen irányba mozduljon el. Itt az elmúlt évtizedekben többféle országkép is kialakult. Így a vendégszerető Magyarország, a csikós-gulyás nemzet, a gasztronómiai értékeket hordozó ország. Megérett az idő arra, hogy kialakuljon egy külföldön kommunikálható kép hazánkról. E témával egyelőre érdemtelenül keveset foglalkozik a szakma és az irányítás. Mindezek mellett hangsúlyosabban kellene foglalkozni a szakmai oktatás helyzetével, illetve az ágazati marketingben ma már hatékonyabban kellene élni a kommunikáció, illetve a multimédia nyújtotta lehetőségekkel.