"A szolgáltatókat támogatjuk"

- Néhány éve a cég első embere, Larry Ellison olyan előrejelzést tett közzé, hogy az ezredforduló utáni években az Oracle bevételeinek már fele-fele arányban kell erednie a korábban fő üzletágnak számító adatbázis-kezelő szoftverekből és a viszonylag új üzletnek tekinthető alkalmazásokból. A tény azonban, hogy ez utóbbi aránya még mindig kevesebb mint 30 százalék. Mi az oka ennek?

- Elüthetném a kérdést azzal, hogy az adatbázis-

piac túl szépen fejlődött a cég szempontjából. Való igaz, hogy összességében az alkalmazásfejlesztési szoftverek részaránya még ma is csak 15-20 százalék közé tehető. Az is igaz, hogy már vannak olyan országok, ahol az arány megközelíti az 50 százalékot is. Amikor azok a becslések születtek, még nem volt ily mértékben előre látható a dotcomboom. Ez elsősorban az adatbázis-kezelők piacát futtatta fel a vártnál nagyobb mértékben. Az alkalmazásfejlesztési szoftverek iránti kereslet az utóbbi hónapokban figyelhető meg igazán.

- Az adatbázis-kezelőkkel néhány éve még alig egy-két cég foglalkozott. Ma már ennek is tömegtermékké válása figyelhető meg. Ez jelentős árnyomást gyakorol a piacon hosszabb távon jelen lévő termékekre is. Az új helyzetben mi az Oracle válaszlépése a kihívásra? Beszáll-e az árversenybe?

- Ezen a területen főleg a Microsoft számít fő kihívónak az Oracle-tól eltérő árazási politikájával. Válaszként átalakítottuk adatbázis-kezelő portfóliónkat, s kialakítottunk egy olyan programcsomagot, amely árban is versenyképes a Microsoftéval. A költséghatékonyság azonban nemcsak az adatbázis-kezelő szoftvertől függ, hanem idesorolható a hardveren kívül az operációs rendszer is. Csomagunk fut a Linuxon is. De úgy gondolom, hogy a felhasználók széles körének most sem az ár jelenti a központi kérdést.

- Az informatikai cégek viszont maguk is mindig költséghatékonyságra, árérzékenységre hivatkoznak, amikor ügyfeleiket az újabb termékeikről próbálják meggyőzni. Ezek többségénél azonban az ügyfél rábólintása egyet jelent a régi rendszerek teljes lecserélésével. Hol van akkor itt a költséghatékonyság?

- Eddigi tapasztalataink szerint az ügyfelek egy része kimondottan abban lát hatékonyságot, ha a régi megoldást teljes egészében fel tudja cserélni egy jóval többet adó újjal. Ez az amerikaikra jellemző. Mások úgy gondolják, hogy nem engedhetik meg maguknak a pazarlást, a régi és az új rendszert együtt működtetik. Mi mégis úgy tapasztaljuk, hogy ez a drágább megoldás. Költséget valójában a működtetés során lehet megtakarítani. Egy felmérés szerint a vállalkozások informatikai költségvetésük 80 százalékát fordítják ugyanis a meglévő rendszerek fenntartására, a fennmaradó 20 százalékot költik újak beszerzésére.

- Miközben a távközlési társaságok több európai országban, köztük Magyarországon is működtetnek szoftverfejlesztő központokat, a szoftveróriások, beleértve az Oracle-t is hanyagolni látszanak e téren az öreg kontinenst. Nem vonzó a képzettségben a nyugat-európaival vetekedő kelet-európai fejlesztői kínálat sem?

- Ha nem is a kontinensen, de Nagy-Britanniában működik egyetlen európai fejlesztői központunk, ahol mintegy ezer fő dolgozik. Magam is európai lévén lojálisnak kellene lennem földrajzi környezetemhez, de nekem nem az érzelmeim, hanem a cég elvárásai diktálnak. Az anyavállalat viszont e tekintetben a nagy piacokat részesíti előnyben, ahol a rendelkezésre álló szabad fejlesztői kapacitások is nagyok. Nem véletlen, hogy az e téren élen járó Indiában már régebb óta, Kínában pedig a közelmúlttól működik fejlesztői bázisunk. Ezekben az országokban - ha a helyzet úgy hozza - több ezer fős fejlesztői csapatot is össze tudunk hozni. Noha elismerem a magyar szoftverfejlesztők szakmai érdemeit, ezen a piacon nem lehetne kellően nagy üzletet generálni. A kisebb piacokon a szolgáltató partnereket támogatjuk szakmailag, és ha kell, egyéb formában is.

Sági Gyöngyi